99779. lajstromszámú szabadalom • Foglalat elektromos kemencék elektródáihoz

Mey.jelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JHBB1[ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99779. SZÁM. — Yll/i. OSZTÁLY. Foglalat elektromos kemencék elektródáihoz. Siemens-Plania-Werke A.-G. für Kolileiifabrikate Berlin-Lichteiiberg*. A bejelentés napja 1928. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi május hó 4-ike. A találmány elektromos kemencék elektródáihoz való foglalatra vonatkozik, melynél a szorítótesteknek az elektródákhoz szorítása pneumatikus vagy hydraulikus 5 úton, különlegesen alkotott és hosszirányukban megnyúló szelencék segélyével történik. A jelenleg szokásos, nagyméretű elektromos kemencékhez tudvalevőleg nagy ke-LO resztmetszetű elektródákat használunk és ott, ahol az alkalmazott elektróda kereszlmetszetek a technika mai eszközeivel elő nem állíthatók, több elektródát csomaggá állítanak össze. A legtöbb esetben már át-5 tértek arra, hogy az elektródákat üzem közben meghosszabbították, hogy a munkamód folytonos legyen. Az elektródák folytonos fogyasztása azonban különleges szorítópofafoglalatokat igényelt, melyek egyen>0 ként vagy párosan voltak elrendezve és néha nemcsak arra szolgáltak, hogy az elektródát tartsák, hanem arra is, hogy az elektromos áramot az elektródához vezessék. !5 Ilyen, szorílópofafoglalatok a legkülönfélébb kivitelűek. A szorítótesteket az elektródához többnyire csavarok, ékek és hasonló szerkezeti elemek szorították. Minthogy azonban a munka, a forró elektromos ;0 kemence felett, nagy nehézségekkel járt, áttértek hydraulikus és pneumatikus berendezésekre, melyek a szorítótesteket az elektródához szorították. E berendezések víz- és légnyomással mozgatott dugattyús 5 hengerből állottak. E berendezéseknek az a nagy hátrányuk, hogv tömítőfelületek keletkeztek, melyek az elektromos kemence nagy melegének hatása alatt lömítetlenekké váltak. x\ jelen találmány szerint már most ezt 40 a hátrányt, azáltal kerüljük el, hogy a hengerben ide-odamozgó dugattyú helyett olyan, meghosszabbítható szelencéket használunk, melyeknek csavar- vagy hullámalakú felületük van és melyeknek falvas- 45 tagsága oly kicsinyre van választva, hogy a szelencék, levegőnek vagy valamely folyadéknak nyomó hatása alatt, könnyen meghosszabbodhatnak. A foglalat azután olyan keretből áll, melynél, az elektróda 50 nagysága szerint, egy vagy több helyen, ilyen meghosszabbodó szelencék vannak elrendezve. E szelencék a szorítópofákon ülő hengerekben nyugosznak és hydraulikus vagy pneumatikus működtetésük céljá- 55 ból olyan közegbevezető csővel vannak ellátva, mely magával a meghosszabbodó szelencével össze van hegesztve vagy forrasztva. Ha most ezen bevezető csövön keresztül valamely folyadékot vagy nyomó- 60 levegőt vezetünk a szelencébe, akkor utóbbi meghosszabbodik és a szorítótestet az elektródához szorítja. Ha a nyomással egyidejűleg hűtést is kell végezni, akkor, folyadék alkalmazása esetén, egy helyett 65 több ityen bevezető csövet lehet elrendezni, melyek állandó nyomásnál a víz be- és kifolyását szabályozzák. A szelence meghosszabbodása csak csekély mértékű kell hogy legyen, csak néhány millimétert 70 kell hogy kitegyen, minthogy a szorítótesteknek hydraulikus hozzászorítása az elektródához a legtöbb esetben csak egyoldalúan kell hogy történjék. Hogy a szorító-