99758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék darabos vagy aprószemű szilárd tüzelőanyagoknak lepárlására

— 3 — folytonos változtatása lehetővé teszi a lepárlási hőmérséklet pontos és érzékeny szabályozását. A szabályozás az elektródá­kat tápláló primár vagy szekundár áram-5 forrás feszültségének változtatásával tör­ténik. Az elektródák közötti tömeg állandó ke­verését a legegyszerűbben azáltal érhetjük el, hogy a lepárlótérnek az elektródák 0 közötti szakaszát a függélyestől eltérő irányú tengely körül forgatjuk. Ezen cél­ból célszerűen forgó dob- vagy csőkemen­cét alkalmazunk. Az ily kemence két vagy több különböző keresztmetszetében elektró-5 dákat helyezünk el, melyek közvetítésével vezethetjük keresztül az elektromos fűtő­áramot az elektródák között fekvő kemence­szakaszokban lévő, már eléggé vezető­képessé vált anyagon. Az elektromosan fű-10 tött szakaszok a forgó dob vagy cső egész hosszára vagy pedig ennek csak egy ré­szére, célszerűen középső szakaszára terjed­hetnek, mely utóbbi esetben az elektromo­san fűtött szakasz a dob, illetőleg cső to-S váhbi részétől eltérő átmérőjű is lehet. A forgókemencébe a friss anyag adagolása és a félkoksz, illetve koksz eltávolítása szakaszosan történhetik, de célszerűbben folytonosan megv végbe, mely utóbbi eset-0 ben a forgókemencét önmagában véve is­mert módon lejtősen rendezhetjük el és a destillációsi gázokat a lepárlandó anyaggal ellenáramban vezetjük. Bármily kemence alkalmazása esetén az eljárás gazdaságos-5 sága azáltal fokozható, ha a destillációs gő­zök és gázok melegét a felmelegítenidő anyag előmelegítésére hasznosítjuk. A gaz­daságosság azáltal fokozható még tovább, hogy a félkoksz, illetve koksz melegét is 0 a felmelegítendő anyagra visszük át, amit a legcélszerűbben úgy vihetünk keresztül, hogy a lehűtött és kátránytartalomtól meg­szabadított destillációs gázokat a félkoksz­szal, illetve koksszal ellenáramban vezet-5 jük. Ezen gázok a félkokszot, illetve kok­szot lehűtik, ennek melegét felveszik és ugyancsak ellenáramban a felmelegítendő anyagnak adják át. Tekintettel arra, hogy az így átadott melegmennyiség az elektro­/ mos fűtésnél előállított melegből szárma­zik, a különben veszendőbe menő meleg­mennyiség visszavezetése a szükségelt elek­tromos árammennyiség csökkenésére vezet. Ezáltal az elektromos fűtésből származó 1 .neleggel a lepárlási folyamat az elektró­dákon kívül eső szakaszon is megindulhat, miáltal az elektródák közötti szakaszon elektromos vezetőképesség szempontjából kedvezőbb viszonyokat létesíthetünk. A hűtés, ill. előmelegítés céljából a gá- 60 zok aknában vezethetők a hűtendő kok­szon, illetve előmelegítendő anyagon ke­resztül, ha ez darabos, míg aprószemű vagy poralakú anyagnál a hűtést és élő­melegítést célszerűen forgó csövekben vé- 65 gezzük. Az előmelegítő és hűtőcsőbe önmagában véve ismert betéteket alkalmazhatunk, me­lyek a csőben levő anyag és a csövön át­vezetett gázok közötti érintkezési felüle- 70 tet növelik és így a hőátadást javítják. A lepárlást akár egy fokozatban, akár a különböző hőfokon nyerhető, illetve nyert lepárlási termékek elkülöníthetése céljából két vagy több fokozatban végez- 75 hetjük. Ezen lepárlási fokozatoknak eset­leg csak egy részét végezzük elektromos fű­téssel, míg a további részek bármely más fűtéssel végezhetők. A mellékelt rajzban a találmány szerinti 80 eljárás végrehajtására alkalmas cső­kemence egy példaképem megoldási alakja van vázlatos hosszmetszetben feltüntetve. A lepárlótér tűzálló anyaggal bélelt (1) dobból áll, mely csekély lejtésű x—x ten- 85 gely körül forgattatik. Az (1) dob homlok­falain vannak a (2, 2) gyűrűalakú elektró­dák alkalmazva, melyek a (3, 3) csúsztató­gyűrűk útján és a (4, 4) vezetékek révén vannak a fűtőáramforrással összekötve. A 90 fűtőfeszültség csökkentése céljából az elek­tromosan fűtött (1) lepárlódob homlok­falán alkalmazott (3 ,3) elektródák között egy vagy több pontozottan jelzett (5) köz­benső elektróda is helyezhető el. Emellett 95 a lepárlódob egyes szakaszaiban a fűtés mérvét külön-külön szabályozhatjuk. Az (1) lepárlódobhoz a (6) előmelegítőcső csatla­kozik, melyen keresztül kerül a lepárlandó anyag az (1) lepárlódobba. Az előmelegítő- 100 cső a lepárlódobbal szerkezetileg egyesítve lehet vagy ettől függetlenül külön lehet forgathatóan ágyazva. Az (1) lepárlódob másik végéhez csatlakozik a (7) hűtőcső, mely a (6) előmelegítőcsőhöz hasonlóan az 105 (1) dobbal szerkezetileg egyesítve vagy attól különállóan ágyazva lehet. A lepárló­dobból távozó koksz a (7) hűtőcsőbe jut. Az előmelegítő- és hűtőcsövek célszerűen kisebb átmérőjűek, mint az (1) lepárlódob. no Amennyiben az előmelegítő és hűtőcsöveik szerkezetileg függetlenül vannak ágyazva az (1) lepárlódobtól, úgy attól eltérő for­dulatszámmal is foroghatnak. AzáltaL, hogy az (1) lepárlószakasz na- 115 gyobb átmérőjű, mint az előmelegítő- és hűtőszakasz, egyrészről a (2) elektródák­nak a lepárlódob homloklapjain való cél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom