99743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív szén előállítására
Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99743. SZÁM. — lYli/1. OSZTÁLY. Eljárás aktív szén előállítására. Holzverkohlungs-Industrie A.-G. Konstanz. A bejelentés i^ja 1929. évi január hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 13-ika. Ismeretes, hogy darabos, különösen szem. esés szén tartalmit anyagnak, pl. néhány mm. szemcsenagyságú faszéndarának aktiválásakor nehézségeket okoz jó aktivitású 5 egyenletesen átaktívált termék létesítése. Megállapítottuk, hogy ezen hátrány oka a kiindulási anyag egyenlőtlenségeiben, nevezetesen az egyes részek alakja, nagysága, valamint egyéb fizikai mineműsége 10 közötti eltérésekben keresendő. A normális faszéndarában igen különböző mineműségű részecskék vannak. Némelyek nagy széntartalmú kemény darabok, melyek pl. azáltal keletkeznek, hogy a szenesítés közlő ben a kátrány egy része bennük kondenzálódik és azután kokszolódik. Mások viszont, különösen amelyek gyorsan nőtt laza fából erednek, már eredetileg laza szerkezettel bírnak, s ennek folytán egészen belsejükig 20 gyorsan aktiválódnak. Emellett a nyersanyagban a. szemcsealakok is különbözők; majdnem gömbölyű részecskék mellett egész lapos szilánkokat is találunk. Megállapítottuk, hogy éppen a síma hasadási 25 felületekkel bíró szilánkok átaktíválása itt közik legnagyobb ellentállásra. Ezen megfigyelések eredménye gyanánt a termelési hányadot meglepő mérvben fokozhatjuk s a termék minőségét lényege 30 sen megjavíthatjuk, ha a nyersanyagot messzemenően egységesítjük. Az eredmény nagy mérvben függ az alkalmazott egységesítésnél kifejtett gondosságtól. így pl. az aktiválandó anyag találmány szerinti elő 35 kezelés céljából előbb a kifejezetten szi lánkos részeket a többé-kevésbbé gömbö lyűektől elválasztjuk, azután a még esetleg jelen levő, sima felületeket feldurvít • juk, pl. azáltal, hogy megfelelő hornyokkal ellátott s egymáshoz képest szabályozott 40 sebességekkel forgó drótkefedobokra adagoljuk s végül a kikerülő, többé-kevésbbé gömbölyű részecskéket nagyság szerint ősz tályózzuk, pl. úgy, hogy a szemcsenagy ságok között csak 20%-os különbségekei 45 tűrünk meg. A nagyság szerinti osztályo zást fajsúly szerinti osztályozás követi, me lyet az egyes különböző szemcsenagyságú fajtáknál külön-külön, magában véve is mert módon, pl. rázó, vagy ülepítő beren 50 dezésekkel, vagy légosztályozással v égethetünk. Lehet természetesen úgy is eljárni, hogy már az eredeti nagy faszéndarabokat ősz tályozzuk fajsúly és egyéb minőség sze- 55- mit (a laza porózus szén már szabad szem mel is könnyen megkülönböztethető aa aktiválásra kevésbbé alkalmas, nagy szén tartalmú kemény széntől) s csak az így kiválogatott anyagot vetjük alá, esetleges 60 aprítás után a fentjelzett különböző kezeléseknek, a sima szilánkfelületek kiküszöbölése s az alak és a nagyság egyenlősítése céljából. Igen egyenletes anyag esetén újabb fajsúly szerinti osztályozástól elte- 65 leinthetünk. Némely esetben, pl. ha az aktiválást úgy foganatosítjuk, hogy a gázáram a szenet hevesen örvénylő mozgásban vagy lebegő állapotban tartja, a nyersanyagnak lég- 70 osztályozással való osztályozása ajánlatos, amit a fent ismertetett előkezelés valamelyik stádiumában eszközölhetünk. Ha légosztályozást alkalmazunk, akkor sok esetben nélkiilőzhetővé válik a részecskék- 75. Dek egyenlő nagyság és fajsúly szerinti osztályozása. A légosztályozás ugyanis aa egységes, pl. gömbölyű alakú nyersanyagot
