99742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív szén előállítására
Megjelent 1930. évi május lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIBAS 99742. SZÁM. -- ivií/i. OSZTÁLY. Eljárás aktív szén előállítására. Holzverkohlimgs-Inclustrie A.-G. Konstaiiz. A bejelentés napia 1929. évi január hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 14-ike. Széntartalmú anyagok aktiválásánál eddig azt vélték, hogy hosszú aktiválásit tartam alacsony hőmérsék mellett egyenértékű, ha ugyan nem jobb, mint a rövid 5 aktiválási tartam magas hőmérsék, pl. 900—1000 mellett. Ennek folytán azt ajánlották, hogy az aktiválást folytonos folyamatban, pl. függélyes retortákban végezzék, melyeken a felülről betöltött 10 szén kb. 4—6 óra alatt vándorolt keresztül. Ezen felfogás olyan kevéssé egységes nyersanyag feldolgozásánál nyert tapasztalatokból fejlődött ki, melynek egyes részecskéi az aktiválási körülmények mellett igen különböző viselkedésitek voltak.15 20 25 Ha ugyanis magas hőmérsékeket alkalmaztak, úgy ennek természetes folyománya gyanánt a könnyebben aktiválódó s az eljárás egy bizonyos stádiumában már átaktivált részecskék, minthogy az aktiváló gázokkal érintkezésben maradtak s azokkal tovább is reagáltak, részben elfogyasztalak, úgyhogy a magas hőfokon végzett aktiválás rendesen rossz termelési hányadot szolgáltatott. Megállapítottuk már most, hogy a termelési hányad lényegesen megjavítható, ha magas hő-mérsékelten lehetőleg gyorsan aktiválunk. Természetes, hogy a hő- 30 mérséket és az aktiválás tartamát a nyersanyagnak megfelelően kell megszabni. Így pl. bükkfaszenet jó átlagaktivitás elérése céljából kb. 1 órán át kell kb. 900°-on kezelni, míg a jóval porózu- 35 sabb és lazább hársfa- vagy égerfa-szén aktiválására lényegesen rövidebb idő elégséges. Az eddig használatos aktiválási idő a magas hőmérsékek révén minden esetre % vagy legfeljebb % tartamra rövidíthető. 1000 °-ot lényegesen meghaladó hő- 40 mérsékelt elkerülendők, mert ezen esetben már a szén graíitozódik. E mellett ilyen módon, ha az egyéb követelményeket megfelelően szabjuk meg s az aktiváló gázt kellő mennyiségekben és 45 kellően előhevítve alkalmazzuk, a termelési hányadot tetemesen növelhetjük, így pl. bükkfaszénnél a betöltött faszénre számított 25—30%-áról 40%-ra. A termelt alttiv szén mennyisége tehát közelítőleg 50 50%-kai nagyobb, ami a nyersanyagköH- séget és a termelési költséget természetesen lényegesen csökkenti. E mellett a meglévő telep teljesítőképessége is kétszeresre vagy háromszorosra fokozható, ami az 55 egyéb mellékköltség megfelelő csökkentését jelenti. Különösen előnyösen foganatosítható az eljárás akkor, ha nagyság, alak, fajsúly és szerkezet tekintetében lehetőleg 60 egységes nyersanyagot dolgozunk fel. Ez esetben kirekesztjük annak a lehetőségét, hogy az energikus aktiválási körülmények mellett a könnyebben aktiválható részecskéit már majdnem teljesen elégjenek, mi- 65 előtt még a kevésbbé kedvező alakú vagy nehezebben aktiválható részecskék még nem aktiválódtak teljesen keresztül. Ezen szempontok betartásával a kb. 40%-os nagy kitermelés dacára lényegesen maga- 70 sabb átlagaktivitású terméket kapunk, mint amilyet egyébként az ismert eljárások szerint óvatos aktiválás és megfelelően hosszú aktiválási tartam mellett lehetett kapni. 75 Az eljárás tetszés szerinti ismert berendezésben, pl. álló, vagy fekvő, mozgó vagy helytálló retortákban foganatosít-
