99731. lajstromszámú szabadalom • Mágneses mótor

^ Megjelent 1930 . évi május hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99731. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. Mágneses mótor. Worthingtoii Harry Lee elektrotechnikus San-Francisco (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1929. évi junius hó 3-ifea. A találmány mágneses motorokra, kü­lönösen pedig permanens mágnességgel működtetett motorokra vonatkozik. A találmány szerinti mótor sztátora per-5 manens mágnesekkel van ellátva, melyek pólusai a rotorhoz erősített permanens mágnesek azonos előjelű pólusaival szem­ben fekszenek. Az egyik mágnesrendszer permanens mágnesei a mágnesmező felé 10 mozgatható görgőkkel vannak ellátva, me­lyek a másik mágnesrendszer egy-egy mág­nesének közlekedésénél a szlátor mágnese­ket depolarizálják. Már ismeretes két patkóalakú mágnes 15 oly módon való szembeállítása^, hogy az északi sarkok a déli sarkokkal szemben foglaljanak helyet, amikor is a sarkok egy­mást vonzzák. Ha azonban az egyik mág­nes északi sarkát a másik mágnes északi 20 Sarkával szembe helyezzük, akkor a mág­nessarkok taszítják egymást. Ha most az egyik patkóalakú mágnes pólusait kereszt­irányban elhelyezett fegyverzettel rövidre zárjuk, akkor a pólusok depolarizálódnak 25 és a másik mágnes pólusai által vonzat­nak. Eddig az az erő, melyet a depolari­záló fegyverzet elhelyezésére kellett fel­használni, éppen akkora volt, mint az a mágneses erő, melyet a mágnesek vonzás-80 kor és taszításkor egymásra gyakoroltak, úgyhogy mágneses egyensúly jött létre. Kitűnt már most, hogy a deporlarizáló fegy­verzetet mozgató és annak az egyik mág­nessel való kapcsolódását létesítő és meg-85 szüntető erő minimumra csökkenthető, ha a mágnes mezejébe gördített, majd on­nan eltávolított hengeres fegyverzetet alkalmazunk, melynek a mágnessel való érintkezését csak akkor szüntetjük meg, amikor a mágnes polaritása már semle- 40 gesíttettett. Ez a pont rendszerint bizo­nyos távolságban van a mágnes pólusától. Ha a fegyverzeteket olyan helyzetbe gör­díjük, amelyben azok a mágnessarkokra merőlegesen állnak, akkor a mágneses erő- 45. vonalak negatívvá válnak, a mágnes pedig oly mágneses tömeggé válik, mely egy má­sik mágnest vonz. Ha a fegyverzelet a mágnes pólusától elgördítjük, akkor a mág­nes természetes polaritása ismét helyreáll 50> és a mágnes az azonos polaritású másik mágnesre taszítólag hat. Ha most kívülről igen csekély nagyságú erőt vezetünk be, akkor a mágneseket oly módon befolyásol­hatjuk, hogy a bennük lakozó vonzó és 55, taszító erő következtében egymás mellett elhaladjanak. Ezt az energiát valami mó­don mechanikai mozgássá alakíthatjuk át. A mellékelt rajzon az 1. ábra a mótor vázlatos végnézete és a 60-2. ábra a mótor oldalnézete és részben metszete, az 1. ábra II—II vonala mentén. Az (1) alaplemezen két (2) támasz van elrendezve, melyek felső végükön egy-egy (3) csapággyal vannak ellátva. E (3) csap- 65 ágyakban a (4) tengely nyugszik, melyre a rótor van erősítve. A rótor a (4) ten­gelyre erősített és a patkómágnesek fel­vételére szolgáló mélyedésekkel ellátott négyszögletes (5) tömbből áll, melyhez a 70 (,6) mágnesek vannak csavarolva. A feltün­tetett foganatosítási alaknál négy csoport mágnest rendeztünk el, melyek egymástól :90°-nyira fekszenek és a (4) tengely men­tén végig haladnak. Minden patkómágnes 75 északi sarka a mellette lévő mágnes északi

Next

/
Oldalképek
Tartalom