99726. lajstromszámú szabadalom • Két szilárd test érintkezésén alapuló nagyfrekvenciájú rezgésekhez való szilárd egyenirányító

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J|jgm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99726. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Két szilárd test érintkezésén alapuló nagyfrekvenciájú rezgésekhez való szilárd egyenirányító. Pateiit-Treuhaiid-Gesellschaft fftr elektrisclie Gltihlampen m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi április hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi május hó 10-ike. Az eddig ismertté vált kristálydetekto­rok, vagyis igen csekély erősségű, nagy­frekvenciájú váltakozó áramok számára való egyenirányítók alapelve az, hogj-5 egy csúcs egy felülettel lazán érintkezik, miért is az ilyen egyenirányítók rázkódta­tásokkal, valamint elektromos túltterhelós­sel szemben igen érzékenyek, úgyhogy a legtöbb esetben, ha arról van szó, hogy — .0 mint pl. rádiófelvevőkészülékek többszörö­sen erősített nagyfrekvenciájú árama ese­tében erősebb nagyfrekvenciájú áramokat kell egyenirányítani, felmondják a szolgá­latot. Arra gondolhatnánk, hogy az egyen-L5 irányítót az érintkezési felületek mg'növe­lése árán nagyobb áramerősségek számára is alkalmassá tegyük, a kísérletek azonban azt mutatták, hogy ez az általában haszná­latos anyagok alkalmazásánál nem lehet-20 séges. Azt találtuk már most, hogy a felületi érintkezést mindazonáltal teljes sikerrel alkalmazhatjuk, ha egyszersmind aránylag nagy ellenállású anyagokat alkalmazunk, 25 Különösen előnyösnek mutatkoztak olyan elrendezések, melyeknél többé-kevésbbé nagy nyomás által együtt tartott két olyan lapot használunk, melyek egyikénei; anyaga aránylag sokkal nagyobb ellen-30 állású, mint a másiké. így pl. kobaltoxidot (CoO), amely kobaltlemeznek levegőn való izzításánál keletkezik és a jobban vezető rézjodürt (CuJ) együtt alkalmazva egészen 50 milliampetr áramerősségig igen jól hasz-35 nálható egyenyirányítót lehet előállítani, A mellékelt rajz 1. ábrája ilyen egyen­irányító keresztmetszetét tünteti fel, mely­nél az egyik elektróda az (a) kobaltlemez­ből és a kobaltoxidból való (b) bevonatból, a másik elektróda pedig a (c) rézjodür- 40 rétegből áll, amelyet a (b) kobaltoxidbe­vonattal szoros érintkezésben tartunk. Ko­baltoxid helyett szilíciumot, krómoxidot, rézszulfidot, ólomszulfidot és más rossz áramvezető anyagokat vagy vegyülete- 45 ket is alkalmazhatunk. Ha az alkalma­zott anyagok vezetőképessége rendkívül csekély, akkor az anyagokat kellő vé­konyságú rétegekben kell alkalmazni. Ilyen vékony rétegeket különösen cél- 50 szerű módon azáltal állítunk elő, hogy alkalmas fémekből, például rézből, ólomból vagy krómból készült lemezeket oxigénnel, kénnel, jóddal vagy hasonló anyagokkal kezelünk, vagy pedig ily anyagokat olda- 55 tokból vagy a gázfázisból lecsapunk. A réz­jodürt is helyettesíthetjük más áramvezető anyagokkal, pl. rézbromürrel vagy rézbro­miir és rézjodür keverékével. Minden kellő­képen állandó vegyület használható, ha ve- 60 zetőképessége elegendő mértékű, azonban semmiesetre sem szabad a vezetőképesség­nek akkorának lennie, mint a szokásos tiszta, jó vezető fémeké. Azt tapasztaltuk, hogy rézjodür (CuJ) és rézoxidul (Cu2 0) 65 kombinációja pl. vörös- vagy sárgarézből készült fémes hozzávezetésekkel igen jó eredményt szolgáltat. A 2. ábra ilyen egyenirányítót keresztmetszetben tüntet fel. Az egyik elektródát az (e) rézoxidul- 70 bevonattal ellátott (d) vörös- vagy sárga­rézlap, a másik elektródát pedig a vörös­vagy sárgarézből készült (g) hordozólapon alkalmazott (f) rézjodürréteg képezi. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom