99721. lajstromszámú szabadalom • Légréteges hő-, illetve hangszigetelés

a (b) fallal, ami a gyártást olcsóbbá teszi. A (c) falat az (e) bevágásokkal csipkéz­zük, ágy hogy a (b) fal hajlékonysága a reá merőleges (c) fal ellenére is megmarad. 5 A 3. ábra szerint a (c) falak a (b) falak­ból vannak fáncolva, úgy hogy széles lemezeket a rekeszelés rovása nélkül is alkalmazhatunk. A (b) falakban, a táncolt (c) távolságtartókhoz képest eltoltan, de 10 azokéval azonos beosztásban és azokkal párhuzamos (f) hornyok vannak, amelyek a szomszédos réteg távolságtartóinak aljá­val összeillenek. így a szigetelőegységek bizonyos egymásbakulcsolódást és durva 15 eltolódásokkal szemben biztosítást nyer­nek. Az azonos rétegbe eső szigetelőegysé­gek szegélyhornyai egymásbailleszkednek, ami a burkolatot magától folytonossá teszi. Az ily szigetelés legegyszerűbb for-20 májánál minden szigetelőegységre egy­egy láncolt távolságtartó és két, ill. több horony esik. Az 5., 6. és 8. ábra szerint a távolság­tartók (h) külön betétek, amelyeknek a 25 (b) légrétegező falaknak közbeékelésére való (i) rugalmas csiptetőik vannak. Ez a, megoldás a szigetelőegységek csomago­lását, raktározását és szállítását meg­könnyíti, amellett a szerelést és bontást 30 annyira leegyszerűsíti, hogy ezt akár szakmunkások nélkül is pontosan elláthat­juk. Az (i) csiptetőket tetszőleges egyéb befogószervekkel is pótolhatjuk. A szigetelések legkülső borításául a töb-35 bieknél erősebb (k) köpenyt alkalmazunk, amely mechanikai sérülések ellenében vé­delmet nyújt. A 8. ábra egy példáját mutatja annak, hogyan kombinálhatjuk a (h) csiptetős 40 távolságtartókat a legkülönfélébb alakú légrétegező elemekkel. A találmány szerint továbbá a szigetelő­egységek láncol atosan egymásbakapcso­lódnak. úgy hogy tekercsben szállítható és 45 göngyölítéssel szerelhető sorozatokat ka­punk, amely tagonként alkalmazkodhatik mindenüvé. A 9. ábra szerint a szigetelő­egységek (m) láncszemek, a 10. ábra sze­rint pedig (n) csuklók segélyével ízűinek 50 egymásba, amely utóbbiak mindegyik fele a (b) falak nyelveiből van kiképezve. Így a láncolatos összefüggés rovása nélkül is nagy hajlékonyságot érünk el és a szi­getelés a csuklók ellenére is könnyű ma 55 radliat. A 11.—16. ábra szerint a szigetelőegy­ségek, egyik-másik faluknál fogva, foly­tatólagos szalaggá függnek össze egymás­sal. Ez a kiviteli mód a láncolatosság előnyeit megtoldja avval, hogy a szigetelő- i egységek érintkező helyei zártak marad­hatnak és hogy a kivitel még tovább egy szerűsbödik. A legnagyobb göngyölési hajlékonysá got avval érjük el, ha — amint a mon < dott, úgyszintén a 4. és a 7. ábrákból ki­vehető — a szigetelőegységek légrétegező faluknál fogva függnek össze egymással szalaggá és csupán a légréteg vastagság­irányába eső falaiknál fogva vannak r , tagolva. Ilyenkor az (e), (o) és (p) bevágá­sok segélyével hossztengelye körül is el­esavarhatóvá tehetjük a szalagot. A 4., 7. és a 14. ábrában a (c) távolság­tartóknak a (b) falakkal párhuzamos (g) ; toldataik vannak, amelyek akár sarukká szélesedhetnek. E toldatok, a (c) távolság­tartókkal egyetemben, a felszálló csövek szigetelését önhordóvá teszik; az egymás fölébe kerülő rétegezőfalakat annyira kí- £ mélik, hogy fóliaszerű lemezvékonyságo­kig elmehetünk; ezenkívül a, rekeszek annyira zártak lehetnek, hogy könnyű­szerrel kitölthetjük azokat laza vagy pé­pes szigetelőanyaggal, amilyen, pl. a 8 kovaföld, gipsz stb. A 13. ábra a 12. és 14. ábrában feltüntetett szalaggal való szige­telés egy példáját mutatja. A láncok és szalagok végei egyszerű egybefűzéssel, sodronykötéssel, vagy va- 9 líimi pánttal rögzíthetők. A 9. ábrából látható, hogy az egyenes alsó élű (c) falak az (a) csövet csupán egyes pontokon érintik, úgyhogy a veze­téses érintkezőhely minimumra reduká- 9 lódhatik. Ha nem csövet, hanem valam) sík oldalt szigetelünk, akkor a 12. ábra szerinti íveléssel képezünk a távolságtartó falak szabad végeiből gyakorlatilag egy^es pontokra korlátozódó támaszkodó- li felületeket. A találmány szerint a szigetelőegysé­gek falait fémből, pl. alumíniumból, vagy más közönségesen alacsony sugárzási állandójúnak nevezett anyagból készít- l( hetjük. A találmány szerinti szigetelés­nek ugyanis oly könnyű fajlagos súlya van, hogy e réven aránylag drága anya­gokat is olcsón bedolgozhatunk. Evvel a legjobb szigetelőanyagot kombináljuk a n legjobb szigetelőszerkezettel, úgyhogy a szigetelés hatásfoka rendkívül mérvben felszökik. Ugyanezt még olcsóbban meg­közelíthetjük, ha a szigetelőegységek fa­lát több, egymásra rétegezett, különböző 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom