99716. lajstromszámú szabadalom • Radiátorelem
— 2 — A radiátorelemek akkor, ha azokat egyetlen radiátorrá egyesítjük, függőleges széleikkel csatlakoznak egymáshoz és az elemek falai között olyan terek, amelyek a 5 levegő felhajtását mozdítanák elő, nem jönnek létre. A találmányt a mellékelt rajzban feltüntetett példaképem foganatosítási alakja kapcsán közelebbről világítjuk meg. Az 10 1. ábra a radiátorelem elölnézete, a 2. ábra ugyanannak oldalnézete, a 3. ábra a radiátorelem vízszintes metszete. A radiátorelem a függőleges, csőalakú (c) üreges testből áll, mely felül és alul 15 egy-egy vízszintes (e) összekötő csonkba torkollik. A (c) üreges test alakja az ábrázolt foganatosítási alaknál minden helyen kétszeresen domború lencsealakú, úgyhogy az (a) bordákkal ellátott mellső (b) felület 20 függőleges henger módjára kifelé domborodik. Jelen esetben a (c) üreges test hátsó (d) határoló falát is a (b) felülettel egyenlő görbületű hengerfelületnek tüntettük fel, úgyhogy abban az esetben, lia a radiátor-25 elemet öntöttvasból akarjuk előállítani, a (c) üreges test számára szimmetrikus magot alkalmazhatunk. A kívánt sugárzó hatást a bordákkal ellátott mellső l'elület különleges kiképzése 30 és a radiátorelemek egymás mellé sorozásának módja által segítjük elő. Bordáknak a sugárzó hálás emelése céljából val<5 alkalmazása magában véve már ismeretes, de mindezideig" még nem gondoskodtak 35 arról, liogy a hősugarak lehető legnagyobb része a bordák közötti terekből akadálytalanul a szabadba juthasson és hogy a vízszintes hősugarak lehetőleg minden irányban egyenletesen oszoljanak el. A bordák-40 kai ellátott mellső (b) határoló fal kifelédomborítása már magában véve a hősugárzás nagyobb divergenciáját biztosítja, amint azt a 3. ábrán szaggatott nyilakkal jelöltük. Még jobban növelhetjük a szabad ki-45 sugárzást, ha az (a) bordák magasságát az x—x középtengely két oldalán fokozatosan csökkentjük (4. ábra), mert ekkor a rajzon szaggatott vonalakkal jelölt nyilak, amint könnyen belátható, az x—x tengely-50 tői távolodva még inkább divergálhatnak. A bordák által kisugárzott hő egy része a kifelé ható sugárzás szempontjából szükségképen mindig veszendőbe megy, mert a bordák egymást kölcsönösen besugároz-55 zák. A sugárzó íűtőhatás számára csak azok a hősugarak érvényesülnek, amelyek a bordák közötti terekből szabadon kiléphetnek. A mellső (b) felület kidomborítása és ezenfelül a bordák magasságának középtől két oldalt való csökkentése folytán a 61 bordák kölcsönös besugárzása is csökken és a bordák közötti terekből több sugár léphet a szabadba. Ott, ahol a radiátorelemek között arány_ lag szűk közöket vagy csatornákat létesíte- 6; nek, nemcsak a levegő felhajtása fokozottabb mértékű, hanem kölcsönös besugárzás is fellép. Ha tehát a szűk közöket vagy csatornákat kiküszöböljük, amint azt a vázolt radiálorelemnél tettük, akkor ezzel egy- 7( részt arról gondoskodtunk, hogy a levegő felhaj Lását semmi se segíthesse elő, másrészt pedig arról, hogy a kisugárzás ne ütközzék akadályokba, úgyhogy már ebből az okból is az ilyen elemekből összeállított 71 fűtőtest többé nem túlnyomóan konvekciő, hanem túlnyomóan sugárzás útján hat. Ha az ilyen radiátort, amint szokásos, a szoba (f) falától csekély távolságban állítjuk fel, akkor az (f) fal felé néző hátsó 8( oldalát nem feltétlenül kell bordákkal ellátni, mert hiszen a fal felé irányuló kisugárzás nem feltétlenül szükséges. Mindamellett nem sokat árt, ha a liálsó oldalt ilyen esetben is ellátjuk olyan bordákkal, 8c amilyeneket a 3. ábrán a radiátorelem mellső oldalán tüntettünk fel. Szabadon álló radiátoroknál magálólértelodően mind a két oldalt bordákkal látjuk el. Lényeges azonban az, hogy a radiátor- 9C elemek alakja és egymás mellé helyezésük módja a radiátor hátsó oldala és a szoba (f) fala közötti levegő felhajtását csak csekély mértékben segíti elő, mert hiszen a radiátor csak egy, a helyiség (f) falával 95 párhuzamos, lapos hullámfelületekkel ellátott falat képez és a helyiség falától való megfelelő távolság betartása mellett a radiátor és a helyiség fala közötti térnek nem kell oly kicsinynek lennie, hogy 10 a levegő túlságosan erős felhajtásnak legyen kitéve. Majdnem minden irányban zárt függőleges csatornák, amilyeneket egyébként a radiátor és a helyiség fala között szoktak kiképezni, a találmány sze- io rinti radiátornál semmi esetre sem fordulnak elő. A fent vázolt radiátorelemek szerkezeti kiképzése azoknak öntöttvasból igen vékony falvastagságokkal való előállítását n rendkívül egyszerű módon engedi meg. A radiátorelemnek a rajzon feltüntetett alakját egyébként módosíthatjuk. így például a (c) üreges test hátsó (d) határfalát sík vagy mellső (b) határoló faltól külön- 11 böző görbületű alakban képezhetjük. A bordák, ha némileg körülményesebb öntödei formázómunkát engedhetünk meg, a
