99708. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor
kart az (53) mótortengelytől nagyobb távolságban támadja és így az (55) kart arra készteti, hogy kisebb amplitúdójú mozgásokat írjon le. Ennek következté-5 ben a (60) esap megemelése vagy süllyesztése azzal a hatással jár, hogy a dugattyúnak nagyobb vagy kisebb mérvű alternatív mozgásait létesíti és így az expanziónak nagyobb vagy kisebb részét juttatja 10 érvényre, vagyis az expanzió szabályozliatóvá válik. Az (56) hajtórúd (58) vége az (55) kar (63) hornyában vagy kulisszájában kap kényszermozgású vezetést. E horony 15 alakja olyan, hogy midőn az (58) fejet az (55) kar kisebb amplitúdóinak létesítése végett felemeljük, e kar az (54) dugattyú (64) hengerének fejéhez a dugattyút közelebb hozza vagy távolítja, ami azzal a ha-20 tással jár, hogy a kompressziókamra térfogata növekedik vagy esökken. Más szóval: feltéve, hogy a dugattyú, a (64) henger fejének szomszédságában, löketének végén van és a (61) hajtókart vagy a (60) 25 csapot, valamint az (58) fejet az (59) hajtókar révén eltoljuk, a (63) horony alakja olyan, hogy a dugattyú a hengerfejtől eltávolodik vagy ahhoz közeledik és ezzel a kompressziókamra térfogata megváltozik. 30 Ezenkívül a kompressziókamra e térfogatváltozása nagyobb vagy kisebb, mint a köbtartalom oly arányos változása, mely ugyanazon kompressziófokot eredményezné, úgyhogy tehát a mótor bármely 35 megadott fordulatszámához a kompreszsziófok változását érhetjük el. A (61) hajtókar különböző helyzetváltoztatásai a feltüntetett szerkezetnél a (65) karmantyú segélyével érhetők el, 40 mely oldalirányban eltolható és mely a (61) hajtókarral (67)-nél csuklósan összekötött kis (66) hajtó'karokat hordja (5. ábra). A (65) karmantyú, eltolás közben, a kis (66) hajtókarokat befelé tolja vagy 45 kifelé húzza és ezzel a (61) hajtókar hajlásszögét módosítja; e szerkezetet csupán példaképen írtuk le. Ehelyett csavarmenetes gyűrűt is alkalmazhatunk, mely helytálló hüvelyre csavarodik és a leírthoz ha-50 sonló hajtókarokból és csuklócsapokból álló rudazattal van ellátva; a (61) hajtókar különböző helyzetváltoztatásai azonban bármely más, magában véve ismert szerkezet segélyével is foganatosíthatók. 55 Az (57) görbített tengelyre a (68, 69) és (70) fogaskerekek vannak felékelve, melyek egymástól különböző fogszámúak és melyek további (71, 72, 73) fogaskerekekkel kapcsolódnak; mindezen kerekek tehát opiciklikus hajtókerékműveket alkotnak. 60 A (71, 72, 73) kerekek, melyek az (53) mótortengelyen lazán vannak elrendezve, a (74, 75, 76) fékdobokkal vannak szilárdan összekötve és acélfékszalagok, fékpofák, olajfékek segélyével vagy bármely más 65 módon rögzíthetők, illetve szabadíthatók fel. A (71, 72, 73) kerekek bármelyikének megakasztása a (68, 69, 70) fogaskerekek egyikét ara készteti, hogy a megfelelő, 70 megakasztott keréken gördüljön. E fogaskerék tehát az (53) mótortengely egy teljes fordulata alatt bizonyos meghatározott számú fordulatot tesz meg. A (68, 69, 70) fokaskerekek egyikének vagy másiká- 79 nak fordulatszáma aszerint változik, amint a (71, 72, 73) kerekek közül az egyiket vagy a másikat tartjuk rögzített állapotban. Az 5. ábra három fogaskereket tüntet 80 fel, melyek három további kerékkel kapcsolódnak. Világos azonban, hogy ily fogaskerekeket, illetve az ezekkel kapcsolódó kerekeket tetszőleges számban alkalmazhatjuk. 85 Ha feltesszük, hogy a hengerek csoportja az (53) mótortengely körül kering, mialatt pl. a (68) fogaskerék a (71) kerék mentén gördül, az (57) görbített tengely az (55) kart egy félfordulata alatt maga felé 90 húzza, a másik félfordulat alatt pedig visszatolja, úgy ezen alternatív mozgás a hengercsoport vagy a mótortengely minden fordulata alatt bizonyos meghatározott számban ismétlődik, mely az alkalma- 95 zott epiciklikus hajtóműtől függ. Ha már most abban a pillanatban, melyben a hengercsoport ezen forgása közben az (54) dugattyú a (64) henger fejének szomszédságában van, gyujtószikrát 100 ütünk át s ezzel az előzőleg bevezetett gázkeveréket meggyujtjuk, úgy a bekövetkező robbanás a hengerfejet visszalöki és a forgómozgást növeli. Ha a gyújtás és a robbanás abban a pillanatban létesül, 105 amelyben az (57) görbített tengely (80) csapja az (58) csuklóponttal és az (57) tengely axisával egyvonalba esik, vagyis oly helyzetben van, mely a felső holtpontnak felel meg, úgy a robbanás, melynek a du- no gattyút vissza kellene löknie, azonban a mótor forgási irányával ellenkező irányban, az (55) kar és az (56) hajtórúd közvetítésével az (57) görbített tengely (80) pontjára vonóhatást gyakorol, úgyhogy H5 ezen görbített tengely forgómozgása meg-