99708. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

kart az (53) mótortengelytől nagyobb tá­volságban támadja és így az (55) kart arra készteti, hogy kisebb amplitúdójú mozgásokat írjon le. Ennek következté-5 ben a (60) esap megemelése vagy süllyesz­tése azzal a hatással jár, hogy a dugattyú­nak nagyobb vagy kisebb mérvű alterna­tív mozgásait létesíti és így az expanzió­nak nagyobb vagy kisebb részét juttatja 10 érvényre, vagyis az expanzió szabályoz­liatóvá válik. Az (56) hajtórúd (58) vége az (55) kar (63) hornyában vagy kulisszájában kap kényszermozgású vezetést. E horony 15 alakja olyan, hogy midőn az (58) fejet az (55) kar kisebb amplitúdóinak létesítése végett felemeljük, e kar az (54) dugattyú (64) hengerének fejéhez a dugattyút köze­lebb hozza vagy távolítja, ami azzal a ha-20 tással jár, hogy a kompressziókamra tér­fogata növekedik vagy esökken. Más szó­val: feltéve, hogy a dugattyú, a (64) hen­ger fejének szomszédságában, löketének végén van és a (61) hajtókart vagy a (60) 25 csapot, valamint az (58) fejet az (59) hajtó­kar révén eltoljuk, a (63) horony alakja olyan, hogy a dugattyú a hengerfejtől el­távolodik vagy ahhoz közeledik és ezzel a kompressziókamra térfogata megváltozik. 30 Ezenkívül a kompressziókamra e térfogat­változása nagyobb vagy kisebb, mint a köbtartalom oly arányos változása, mely ugyanazon kompressziófokot eredmé­nyezné, úgyhogy tehát a mótor bármely 35 megadott fordulatszámához a kompresz­sziófok változását érhetjük el. A (61) hajtókar különböző helyzetvál­toztatásai a feltüntetett szerkezetnél a (65) karmantyú segélyével érhetők el, 40 mely oldalirányban eltolható és mely a (61) hajtókarral (67)-nél csuklósan össze­kötött kis (66) hajtó'karokat hordja (5. ábra). A (65) karmantyú, eltolás közben, a kis (66) hajtókarokat befelé tolja vagy 45 kifelé húzza és ezzel a (61) hajtókar haj­lásszögét módosítja; e szerkezetet csupán példaképen írtuk le. Ehelyett csavarmene­tes gyűrűt is alkalmazhatunk, mely helyt­álló hüvelyre csavarodik és a leírthoz ha-50 sonló hajtókarokból és csuklócsapokból álló rudazattal van ellátva; a (61) hajtó­kar különböző helyzetváltoztatásai azon­ban bármely más, magában véve ismert szerkezet segélyével is foganatosíthatók. 55 Az (57) görbített tengelyre a (68, 69) és (70) fogaskerekek vannak felékelve, me­lyek egymástól különböző fogszámúak és melyek további (71, 72, 73) fogaskerekek­kel kapcsolódnak; mindezen kerekek tehát opiciklikus hajtókerékműveket alkotnak. 60 A (71, 72, 73) kerekek, melyek az (53) mó­tortengelyen lazán vannak elrendezve, a (74, 75, 76) fékdobokkal vannak szilárdan összekötve és acélfékszalagok, fékpofák, olajfékek segélyével vagy bármely más 65 módon rögzíthetők, illetve szabadíthatók fel. A (71, 72, 73) kerekek bármelyikének megakasztása a (68, 69, 70) fogaskerekek egyikét ara készteti, hogy a megfelelő, 70 megakasztott keréken gördüljön. E fogas­kerék tehát az (53) mótortengely egy tel­jes fordulata alatt bizonyos meghatáro­zott számú fordulatot tesz meg. A (68, 69, 70) fokaskerekek egyikének vagy másiká- 79 nak fordulatszáma aszerint változik, amint a (71, 72, 73) kerekek közül az egyi­ket vagy a másikat tartjuk rögzített álla­potban. Az 5. ábra három fogaskereket tüntet 80 fel, melyek három további kerékkel kap­csolódnak. Világos azonban, hogy ily fo­gaskerekeket, illetve az ezekkel kap­csolódó kerekeket tetszőleges számban al­kalmazhatjuk. 85 Ha feltesszük, hogy a hengerek cso­portja az (53) mótortengely körül kering, mialatt pl. a (68) fogaskerék a (71) kerék mentén gördül, az (57) görbített tengely az (55) kart egy félfordulata alatt maga felé 90 húzza, a másik félfordulat alatt pedig visszatolja, úgy ezen alternatív mozgás a hengercsoport vagy a mótortengely min­den fordulata alatt bizonyos meghatáro­zott számban ismétlődik, mely az alkalma- 95 zott epiciklikus hajtóműtől függ. Ha már most abban a pillanatban, mely­ben a hengercsoport ezen forgása közben az (54) dugattyú a (64) henger fejének szomszédságában van, gyujtószikrát 100 ütünk át s ezzel az előzőleg bevezetett gáz­keveréket meggyujtjuk, úgy a bekövet­kező robbanás a hengerfejet visszalöki és a forgómozgást növeli. Ha a gyújtás és a robbanás abban a pillanatban létesül, 105 amelyben az (57) görbített tengely (80) csapja az (58) csuklóponttal és az (57) ten­gely axisával egyvonalba esik, vagyis oly helyzetben van, mely a felső holtpontnak felel meg, úgy a robbanás, melynek a du- no gattyút vissza kellene löknie, azonban a mótor forgási irányával ellenkező irány­ban, az (55) kar és az (56) hajtórúd közve­títésével az (57) görbített tengely (80) pontjára vonóhatást gyakorol, úgyhogy H5 ezen görbített tengely forgómozgása meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom