99707. lajstromszámú szabadalom • Önjáró körforgó eke
vehető köz nélkül és mégis szükségtelen átlapolás nélkül, pl. elől és felül, belül lévő pontról hátul és alul, kívül lévő pont felé haladva, szabályosan sorakoznak egymás 5 mellé avégből, hogy a forgószerszámot a járműkerekek részéről kifejtendő számbavehető vonóerő nélkül, minimális energiafogyasztással járathassuk. Minthogy a vágósziexszám tengelye a menetirányhoz 10 képest ferde helyzetű, a vágóélek cikloidos spirálisokat írnak le, melyek, ha a tengely ezenkívül még a kifelé (a barázda felé) eső részén magasabban fekszik, mint befelé eső részén, vagyis belülről kifelé 15 emelkedik, oldalirányú ferde helyzetükön kívül még egy hátrafelé irányuló rézsútos helyzetet vesznek fel. Ily módon a vágószerszám élei mintegy egymásról leváló, rézsútos cikloidos spirálisok egymásután-20 ját írják le. Ha emellett a szerszám, átmérőjének harmadával vagy felével hatolt a talajba, akkor a vágóélek a munka -pálya szélességén át, pl. felül és elől, belül lévő pontról lefelé, hátul és kívül lévő pont 25 fölé haladva, szalagalakú szeletek sorát vágják, melyek egész közel sorakoznak egymáshoz. Ily módon a leválasztandó és megfordítandó földsávot előbb alámetsszük és azután leválasztjuk. A vágórészeknek 30 alulról hátul, kívül és felül lévő pont felé való további elforgása és a szerszám egyoldalú súrlódása, valamint maga a szerszám kedvező üreges alakja a leválasztott földsávnak kifelé való megfordítását és 35 kiszorítását idézik elő. E munkamód révén egy-egy földsávot a közönséges ekékkel szántott sávokhoz egészen hasonlóan választunk le és fordítunk meg, mégis azzal a különbséggel, 40 hogy annak keresztmetszete nem négyszögű, hanem kissé legömbölyített és ferde, vagyis kb. olyan alakú, mint a vasgyaluforgácsok keresztmetszete és azzal a további előnnyel, hogy a földet a közönséges 45 ekevasákkal ellentétben egyáltalában nem szorítjuk össze, hanem ellenkezőleg, simán szeljük le és összenyomás nélkül inkább húzzuk és egyidejűleg megforgatjuk. Hogy azonban a szalagalakú szeletek 50 helyesen és csekély erőszükséglettel alakuljanak ki anélkül, hogy a jármű liajtókerekei részéről járulékos vonóerőt igényelnének, szükséges, hogy — mint már jeleztük — a járműnek a hajtókerekek ré-55 vén való előremozgatása és a szerszámfogak vágási sebessége között bizonyos meghatározott viszonyt folytonosan betartsunk. Ha ugyanis e viszonyt túlhaladjuk vagy alatta maradunk, akkor a munka mívelési szempontból rosszabbodik és ö0 mechanikailag kedvezőtlenné válik. Nevezetesen: 1. ha a szerszámélek vágási sebessége a menetsebességhez viszonyítva, túlkicsinnyé válik, akkor oly vágási felületek létesül- 65 nek, melyek, különösen a barázdák fenekén, túlnagy közt hagynak maguk között és elől, felül lévő pontról oly kis dőléssel haladnak hátrafelé, hogy a megfelelő előirányuló kívánt reakció túlkicsinyre adó- 70 dik, minek folytán a hajtókerekeknek, az el nem vágott közök lenyírására, a találmány céljával homlokegyenest ellenkező, túlnagy mérvű vonóerőt kell kifejteniük. 2. Ha viiszont a szerszámélek vágási se- 75 bességét a menetsebességhez viszonyítva, túlnagyra választjuk, akkor az egymást követő vágási felületek egymást átlapolják és pedig anélkül, hogy egybeesnének, mimelliett szükségtelen vágási és por- 80 hanyítási munka kifejtése megy végbe, egyúttal pedig az élek és az egész szerszám, a belső és külső oldalon, szükségtelenül nagy és sok veszteséget okozó súrlódási utakat és súrlódási felületeket jár- 85 nak be. Ezenfelül, ha a menetsebességet kb. a szokásos ekesebességekkel egyenlőre szabjuk, a túlgyorsan járó szerszámrészek a leszelt földtömegeknek szükségtelenül nagy részeit felrántják és rende- 90 zetlenül tovaröpítik, különösen nedves talaj esetén, mely erősebben súrlódik a szerszámon. A földsáv nem fog többé a szokásos ekéhez hasonlóan, szabályszerűen leválni és megfordulni, hanem a ta- 95 laj inkább a talajmarók esetéhez hasonlóan morzsalékok alakjában rendezetlenül fektettetik le. A hajtókerekek kerületi sebessége és a szerszámélek vágási sebessége közötti 100 kellő arány természetesen a szerszám alakjától, a gömbsüveg kerületén lévő élek számától, radiális magasságától és a szerszámtengelynek a menetirányhoz viszonyított szögétől függ. 105 Világos továbá, hogy a vágófogak radiális magassága és egymástóli távolsága eléggé nagyra választandó meg avégből, hogy a foghézagoknak talajjal, fűvel, hulladékszalmával stb. való eltömődését tel- no jesen elkerüljük. A jellemzett gép révén elérjük azt, hogy egy-egy földsáv alámetszésének, leválasztásának és forgatásának összmunkáját közvetlenül a forgó vágószerszám, vagyis 115 a mótor fejti ki análkiil, hogy a liozátartozó elkerülhetetlen hajtómű-veszteségeken kívül egyéb veszteségek lépnének fel;