99695. lajstromszámú szabadalom • Autóemelő

3Ieg-. jelent 1930 . évi április hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99695. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Autóemelő. Dr. Pertich Kálmán magánhivatalnok Budapest. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 5-ike. Az autójavítás statisztikája azt mutatja, hogy a leggyakrabban előforduló hiba a kerék, illetve a gumi üzemké ptelensége, mely az autókerék felemelését teszi sziik-5 ségessé. Ezen műveletet ezideig a vezető egy kü­lönálló szerkezettel, az ú. n. „autóemelő­vel" végezte, amely azonban sok tekin­tetben nem volt megfelelő, mert 1. a fel- és 10 leszerelésük, illetve üzembe helyezésük, valamint az általuk végzett emelés sok időt igényelt, 2. működtetésük emberi erőt kívánt, 3. gyakori használat után már nem működtek biztosan, 4. drágán kerültek 15 forgalomba. Mindezen hibákat teljesen kiküszöböli az én „autóemelő" című találmányom, mert 1. mindig üzembe helyezésre kész, 2. az emelés pillanatok alatt végrehajtható 20 vele, 3. és ami a legfontosabb, az eme­lést nem emberi erő, hanem a mótor ereje, illetve működése végzi (a vezetőnek még le sem kell szállnia az autóról, a. hibás kerék máris fel van emelve), 4. egyszerű 25 szerkezete miatt olcsón állítható elő, 5. minden autóra felszerelhető. Mint a rajzmelléklet első ábrája elől- és oldalnézetben mutatja, a szerkezet nem egyéb, mint egy négyszögletes keresztmet-30 szetű acélrúdöntvériyű emelőkar, felső ki­szélesedett részén forgástengely számára furattal (a), melybe egy kisebb kereszt­metszetű furat, az olajozási furat torkol (b). Ugyancsak a felső részén ütköző felü-35 lettel (c) a beforgási szög pontos határo­lására. Az emelőrúd közepén csavar van a fel- és leengedést végző acéldrót felerő­sítésére (d), az alsó végén pedig egy rá kb. 80° alatt hajló acéltalppal van egybe­öntve (e), melynek célja egyrészt laza ta- 40 lajon való süllyedés meggátlása, másrészt a bef orgási szög behatárolásának még biz­tosabbá tétele. Természetesen lehet az emelőkar neon' egyenes, hanem más formájú is (amennyi- 45 ben a kormányzó szerkezet térfoglalása miatt nem engedné meg a rajziban meg­adott kiképzést, akkor lehetséges annak oly módom való szerkesztése, hogy az (a) emelőkar megfelelő irányban való meg- 50 görbítésével azok egymást ne érintsék). Ez, valamint a szerkezet hossza és ke­resztmetszete mindenkor az, autón yaitó elhelyezési lehetőségtől, valamint az autó súlyától függ. 55 Csupán elvi szempontból kísérendő figye­lemmel, hogy 1. a hosszméret akkora le­gyen, hogy az emelőkar a vízszintesen felfüggesztett nyugalmi helyzetéből a földre bocsátva kb. 50° szöget zárjon az 6'0 eredeti nyugalmi helyzettel. (Ez a biztos megrögzítéshez szükséges.) 2. Hogy az üt­köző felület és az alaplemez oly módon legyenek kiképezve, hogy mikor az emelő­kar az eredeti vízszintesen függő nyu- 65 giaimi helyzethez képest kb. 100°-ot for­gott el, a további forgást megakadályoz­zák. (Ez a biztos m e g r ö gz ítéshez szintén okvetlenül szükséges.) A második ábra mutatja a csapot, mely 70 körül az emelőkar forgása történik. A harmadik ábra pedig a tartópántot mutatja, amelybe a csap rögzítve van. A negyedik ábra mutatja sematikus ké­pekben a felszerelt emelőt a) nyugalmi 75 felfüggesztett, b) leeresztett, c) emelő hely­zetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom