99672. lajstromszámú szabadalom • Fékbélésekhez, kapcsolópofákhoz és más hasonlókhoz való surlódó anyag és eljárás annak előállítására
Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR. KIRÁLYI tS^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99672. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Fékbélésekhez, kapcsolópofákhoz és más hasonlókhoz való súrlódó anyag és eljárás annak előállítására. Robertson John Hogg- mérnök London. A bejelentés napja 1929. évi március hó 27-ike. Angclországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 27-ike. A találmány általaiban súrlódó anyagokra, különösen pedig fékbetétekhez,, féktusJkókhoz, kapcsolópofákhoz és más hasonló szerkezeitekhez, amelyeknél egyik 5 tengelyről a másikra forgómozgás viendő át éis a kezdeti terhelést lépcsőzetesen kell felvenni, alkalmas súrlódó anyagokra és azok gyártására, vonatkozik. Ilyen súrlódó anyagoknak gyártására általánosan 10 ismert az az eljárás, amelynél szálas anyagokat, mint pl. aszbesztet valamely kötőanyaggal telítenek és azután az egészet meleg és nyomás alkalmazása mellett formálják. Az is ismeretes, hogy sima 15 működés és alacsony súrlódási együttható biztosítása céljából a szálas anyagokhoz grafitot adnak. Mindamellett nehéz az ilyen fékbetéteknél és hasonlóknál egy vonal vagy pontszerű kapcsolási helyen 20 állandóan és megfelelőleg egyenletes súrlódási együtthatót elérni, mert a szálas anyag szálai, ill. részecskéi túl hosszúak és túlságosan el vannak különítve arra, hogy egyenletes együtthatót adjanak. Ha 25 a hosszú szálas részecskék kapcsolódnak a kfegészítő súrlódási taggal, a súrlódási együttható nagyobb, mint ha a közéjük besajtolt kötőanyag érintkezik azzal, úgyhogy a súrlódási együttható folytonos vál-30 tozásai folytán eigy akadozó hatás áll elő. Másrészt, ha a szálas anyaghoz kismenynyiségű grafitot adunk, ez az utóbbival nem keveredik egyenletesen, úgyhogy az akadozó hatás még mindig erősen észre-35 vethető, viszont nagyobb mennyiségű grafitot lehetetlen adni a súrlódó anyaghoz, anélkül, hogy a kész cikk mechanikai szilárdságát veszélyeztessük. A jelen találmány szerint a súrlódó anyagot szálas anyagból, megfelelő kötő- 40 anyaggal, ismert, módon tömbök vagy lapok alakjában készítjük el és azután finom porrá őröljük, amelyet azután a meleg és nyomás segélyével a kívánt végső alakra és méretre sajtolunk. Ily- 45 módon a fékbetét vagy más hasonlók anyaga teljesen homogén és súrlódási együtthatója mindenütt, egyenlő lesz. Ha kisebb súrlódási együttható kívánatos, grafitot, talkumot vagy más szá- 50 raz kenőanyagot adhatunk por alakjában a megőrölt anyaghoz és a keveréket azután a kívánt aliakba gyúrjuk vagy sajtoljuk. A találmány szerinti eljárás egy példa- 55 képeni kiviteli módja a következő: Aszbesztet szétaprítunk vagy kikártolunk és így egy lazán összekavarodott vagy kifésült tömeget nyerünk, amelyhez kevés alkoholban fenolaldehidgyantát vagy más 60 hasonló kondenzációs terméket adunk. Az aszbeszt és a fenoltermék súlyviszonya 3:1 lehet. A tömeget alaposan összekeverjük és hő alkalmazása nélkül kiszárítjuk. A megszárított tömeget ugyancsak hevítés 65 nélkül tömbbé vagy lappá sajtoljuk és ezután aprítókierék vagy más hasonló szerkezet útján: megőröljük, ill. elporlasztjuk, úgyhogy finoman elosztott port nyerünk. Ezt a port azután a kívánt 70 alakra és méretre formáljuk, összesajtoljuk és ezt követőleg a cikket pl. egy kemencében, magas hőfoknál, célszerűen még mindig nyomás alatt, sütésnek, ill. kaméüyítésnek véltjük alá. 75 A port célszerűen 160 fcg/em2 nyomás alatt sajtoljuk, mimellett a hőfok 10—11 at. gőznyomásnak megfelelőleg 180—190° lehet.
