99669. lajstromszámú szabadalom • Kombinált ebédlő- és billiárdasztal

— 2 — összehajtható (u, t, u) résziből áll, melyek közül a két szélső (u) rész a (t) középrész­nél féilakkora szélességű, úgyhogy a szélső (n) részek, a 4. ábrán látható módon, a (t) 5 középrészre fordítható, mely helyzetben az asztallap kevesebb helyet igényel és könnyebben kezelhető. Az egyes (u) ré­szeknek alsó oldalán egy-egy (v) ütköző­rész van, mely a tekeasztalra illesztett 10 helyzetiben a tekeasztalikeret belső szélé­neik támaszkodik és ezáltal az asztallapot oldalirányú elcsúszás ellen biztosítja. A találmány működési és használati módjia az eddigiek alapján a következő: 15 Ha a tekeasztalt étkezési vagy egyéb hasonló célokra kívánjuk használni, úgy az (u, t, u) asztallapot nyitott helyzetben a tekeasztal keretjére illesztjük, amelyben az asztallap, a (v) ütközőlécek révén, ön-20 működőén rögzítődik. Ha a tekeasztalt játék céljaira kívánjuk használni, úgy az (u, u) asztallaprészeket a (t) középrészre fordítjuk, amiután az asztallapot egyetlen ember is könnyein leemelheti ós eltávolít-25 hatja. Az asztallap összecsukott helyzeté­ben aránylag kis helyen elfér. A játékasztalon igen sokféle játéksza­bály szerint játszhatunk, melyeknek kö­zös jellemzője a következő: 30 A játék megkezdésekor a tekeasztal­lapon megjelölt (c, d) helyekre egy-egy (e) golyót helyezünk és az (s) dákóval a hátsó golyót, mely a (d) helyen nyugszik, a másik (e) golyónak lökjük oly célzattal, 35 hogy utóbbi vagy az (n, o) áttörések egyikébe vagy pedig lehetőleg a középső (j) áttörésbe kerüljön. Azután a (d) helyre újabb golyót helyezünk és ugyanilyen cél­zattal a jáítéfcfelületen megmaradt golyó-40 nak lökjük. A játékot pl. hét golyóval játszhatjuk, melyeket a (d) helyről egy­más után irányítunk a játékfelületen tar­tózkodó másik golyónak. Az áttöréseken áthaladott golyók a megfelelő rekeszekbe 45 jutnak, amelyek a lökés értékét jelző számjelzéssel vannak ellátva. Így pl. a két (n3) oldalrekeisz 24 pontot, a (j3) 1(5 pontot, az attól jobbra és balra levő reke­szek pedig fokozatosan kevesbedő, 10, 8, 4 pontértékkel bírnak és ezeknek megfe- 50 lelő számjelzéseket hordanak. Az egyes játékosok által eszközölt löké­sek után, a golyót tartalmazó rekeszek szám jelzéseit összeadjuk, az illető játékos javára írjuk, azután a golyókat kiemel- 55 jük és azokkal most már a következő já­tékos játszik. A tekeasztalt nemcsak a tekeasztalok­nál szokásos mértékben, hanem előnyösen az étkezőasztaloknál szokásos méretékben go is készíthetjük. A golyókat felvevő reke­szeket függélyes síkba leforgathatóan ké­pezhetjük ki azért, hogy azok étkezés köz­ben ne zavarjanak. Szabadalmi igények: 65 1. Tekeasztal, melynek kerete belső olda­lán, valamint játékfelületán, a teke­golyók átbocsátására áttörések vannak, jellemezve a tekeasztal külső szélén, a ját'éfcfelület alatti síkban elrendezett 70 és az áttöréseken áthulló golyókat fel­vevő rekeszek, valamint az áttörése­ken áthulló golyókat e rekeszekbe ve­zető lejtő csatornák által. 2. Az 1. igény szerinti tekeasztal kiviteli 75 alakja, azáltal jellemezve, hogy a teke­lasztalkereit beilső oldalán levő áttöré­sek a keretnek egyik, előnyösen széles­ségi oldalán, az ezen áttörésekkel kap­csolatos rekeszek pedig a tekeasztalnak 80 átellenes, külső szélén vannak elren­dezve. 3. Az 1. igény szerinti tekeasztal kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a já­tékfelületen kiképezett (n, o) áttörő- 85 sekkel kapcsolatos (no) rekeszek, a többi áttöréshez tartozó rekeszekhez csatlakozóan, a játékasztalnak két hosszoldalán vannak elrendezve. 4. Az 1—3. igény szerinti tekeasztal ki- 90 viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a golyófeivevő rekeszek függélyes sík­ban leforgiathatóian vannak elrendezve, jellemezve továbbá a tekeasztalkeretre illeszthető, csuklósan összehajtható, 95 több résziből álló és alsó felületén (v) ütközőlécekkel bíró asztallap által. 1 rajzlap melléklettel. Piillas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom