99669. lajstromszámú szabadalom • Kombinált ebédlő- és billiárdasztal

31egjelent 1930. évi április hó 3 5-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99669. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Kombinált ebédlő- és billiárdasztal. Wittmami György asztalosmester Nemestördemic. A bejelentés napja 1929. évi március hó 29-ike. A bejelentés tárgya kombinált ebédlő-és billiárdaisztal, mely főképpen kisebb vendéglők, kávéháziak, klubhelyiségek és ehhez hasonlók számára kiválóan alkal-5 mas, melyeknél nem áll annyi hely rendelkezésre, hogy külön játékasztalokat és külön étkezőasztalokat állíthassunk fel. A találmány szerinti asztal tehát mindkét célra egyaránt felhasználható, de az, is-10 mert billiárdasztailokhoz képest is lényeges újításokat tartalmaz, melyek a játékot élvezetesebbé és változatosabbá teszik. A rajzon a találmánynak egyik példaképpeni, kiviteli alakja látható, melytől a 15 gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető: Az 1. ábra a találmány szerinti játékasztalnak távlati képe, a 2. ábra annak függélyes hosszmetszete, a 20 3. ábra az asztallá alakított és étkezési célokra szolgáló játékasztal távlati képe, a 4. ábra végül annak asztallapját külön, félig összhajtva, távlatilag tünteti fel. 25 A találmány szerinti billiárdasztal az ismert billiárdasztalokkal, méret, külalak ós kivitel tekintetében, nagyjában megegyezik. Az eltérések a következők: A (b) billiárdasztal egyik keresztirányú 30 oldalán belül több, jelen példánál hét, (gi, h, i, j, k, 1, m) áttörés van, melyek olykép vannak kiképezve, hogy azokon a tekeasztal szélére futó tekegolyók átszaladhatnak. Minden egyes ilyen kapúszerű 35 (g h, i, j, k, 1, m) áttörés a tekeasztal átellenes, külső sziélén, az asztalkeret alatt elrendezett (g3, h3, i3, j3, k3, 13, m3) rekesszel áll kapcsolatban, melyek felül nyitottak és amelyeket a függélyes (p) válaszfalak választanak el egymástól. A (g) 40 áttörés és a (g3) rekesz közötti kapcsolat a 2. ábrán látható. Ezek szerint a (g) áttörésen átfutó golyó, a (g') függélyes csatornán át, a tekeasztal alatt végigfutó, lejtő (g") csatornába jut, mely a (g3) re- 45 keszbe torkolik. Az, összes többi áttörések és rekeszek között hasonló kapcsolat áll fenn, mimellett a (p) válaszfalak, e lejtő csatornák mentén, egészen az áttörésekig vannak kiképezve^ amiáltal biztosítva van, 50 hogy az egyes áttöréseken átfutó golyó mindenkor a hozzátartozó rekeszbe kerül. A (g ) csatorna ívelt is lehet ós alsó részén párnázással látható el, hogy a tekegolyónak erős ütődését és esetleges meg- 55 sérülését elkerüljük. Az iemlített (g, m) áttöréseken kívül, a tekea,sz tálnak vízszintes aliapfelületén, még további két (n, o) áttörés van, amelyek kb. a tekeasztal hosszának egyne- 60 gyedrószéiben, az (m), ill. (g) áttöréseik előtt vannak elrendezve. Az (n) és (o) áttöréseikhez azonban a tekeasztalnak átellenes végén, két oldalt, egy-egy (n3) rekesz tartozik, melyek az (n, o) áttörések- 65 kel olykép vannak kapcsolva, hogy az, (n) áttörésen áteső tekegolyó, a 2. ábrán lát* ható módon, az (n") lejtőcsatornán át az (n3) old'alrekeszbie jut. A másik (o) áttörés, hasonló lejtőcsatornán át, az (n3) re- 70 kesiszel átellenesen elrendezett, de a rajzon fel nem tüntetett rekesszel áll kapcsolatban. A tekeaszltalmak alapfelületién két (c, d) hely van megjelölve, melyebre a játék kezdeteikor egy-egy (e, e) golyót 75 helyezünk. A tekeasztalhoz oly fedőlap tartozik, mely három csuklósan összeerősített és