99653. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőszerkezet

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99653. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Tüzelőszerkezet. Schulz Tüzeléstechnikai és építési R.-T. Budapest. Pótszabadalom a 97526. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi március hó 16-ika. A törzsszabadalom tárgya olyan tüzelőszerkezet, melynek lényege, hogy az égési levegőt előmelegítve a rostély fölé vezetjük, míg a rostély alá egyáltalában nem, vagy 5 csak igen kis mértékben vezetünk levegőt. Azt találtuk, hogy a törzsszabadalomban védett szerkezettel biztosított előnyöket, főképen az elégés tökéletességét, rostélylyal nem bíró tüzelőszerkezeteknél, külö-0 nősen közvetlen tüzelésű kályháknál, takaréktűzhelyeknél, sütő- és egyéb kemencéknél stb. szintén elérhetjük, ha ilyen tüzelőszerkezeteknél az égési levegőt valamely, a tűz által ért falazatba befalazott, 15 vagy a füstgázok által melegített, vagy — különösen meglévő kemencéknél — a tüzelőszerkezet homlokfalába beiktatott előmelegítőn át vezetjük az égési térbe. A találmány szerinti szerkezet különösen 20 jól alkalmazható úgynevezett magyar pékkemencéknél, melyeknek rostélyuk ni?ics, hanem a kemence fűtése magában a sütőtérben történik. Ilyen kemencéknél az előmelegített levegő bevezetése a kemence 25 homlokfalában külön e célra kiképezett nyíláson át is történhet, célszerűbb azonban ehhez az amúgy is szükséges nyíláso: kat (a tüzelőanyag beadagolására, valamint a tészta be- és kirakására szolgáló 80 ajtót vagy az úgynevezett világító házat) felhasználni. Az előmelegítő szerkezete minden esetben olyan, hogy a rajta keresztül beáramló hideg levegő kénytelen az előmelegítenek az 35 égési térbe nyúló részén keresztülhaladni és csak ezután, felmelegített állapotban) lép az égési térbe. Ezáltal az égési levegő már az égési tér hőmérsékletével éri a tüzelőanyagot, ami annak tökéletes, füst- és korommentes elégését biztosítja. 40 A mellékelt rajzon a találmány szerinti tüzelőszerkezetnek néhány példaképeni foganatosítási alakját sütőkemencén való alkalmazásában tüntettük fel. Az 1. ábra egy sütőkemence elölnézete, a 45 tüzelőajtóba ikatott előmelegítővel. A 2. ábra a kemencén és az előmelegítőn át vett függőleges metszet. A 3. ábra a 2. ábrán látható előmelegítő felülnézete. A 50 4—6., illetve 7—9. ábrák az előmelegítenek két további foganatosítási alakját függőleges metszetben, keresztmetszetben és felülnézetben mutatják. A 10. és 11. ábrán az előmelegítőnek egy 55 további foganatosítási alakja felülnézetben és keresztmetszetben látható. A 12. és 13. ábrákon a világító házba beépített előmelegítő függőleges (A—B) és vízszintes metszetben van feltüntetve. 60 Az 1. ábrában a sütőkemence homlokfala látható, melyben szokásos módon az (1) ajtónyílás és a lámpa befogadására szol- , gáló (2) nyílás (világító ház) van kiképezve (lásd a 12. és 13. ábrán látható met- 65 szeteket is). A kemence feneke az (1) ajtónyílástól kiindulva a 2. ábrán látható módon ívelve van, illetve ferdén felfelé halad. Az ívelést a (3) vaslemez, a ferde feneket pedig a (4) tűzálló kerámiai réteg 70 burkolja. A találmánynak az 1—11. ábrán feltüntetett példaképeni foganatosítási alakjainál az égési levegőt az ajtónyílásba helyezett előmelegítő betéten át vezetjük be. A 2—11. 75 ábrák ezen betétnek különböző foganatosítási alakjait mutatják.