99651. lajstromszámú szabadalom • Fűtőcsöves túlhevítő, a fűtőcsősorok síkjában fekvő túlhevítőelemekkel

— 2 — a túlhevítőelemek oldalnézetével, van feltüntetve; a 2. ábrán néhány bekötött elemcsoport; a ö 3. ábrán pedig a gőzszekrények elölnézetben vannak feltüntetve. A 2. ábrán a jobboldalt alul fekvő két elemcsoporlnál az elemeknek a gőzszekrényekhez vezető csőszálai levágottnak vannak feltételezve, 10 azon célból, hogy a rajzon az elemeket képező csőszálak elrendezését világosabban tüntethessük fel. A 4. és 5. ábrán egy második foganatosítási alak az 1. és 3. ábrának megfelelően 15 van feltüntetve. Az 1—3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál (10)-el a lokomotivkazán csőfala, (ll)-el annak fűtőcsövei, (12)-vel az egyes túlhevítőelemek, (13)-al a nedvesgőzszek-20 rény és (14)el a forrógőzszekrénv van jelölve. A két gőzszekrény mindegyike keresztmetszetben szögalakúan van alakítva és két lépcsőzetesen egjr

más előtt fekvő csatlakozási felülettel — a túlhevítőelemek 25 számára — van ellátva. A nedvesgőzszekrény csatlakozási felületei (13 a) ós (13b)vel, a forrógőzszekrény csatlakozási felületei pedig a (14a)-val és (14b)-vei vannak jelölve. A (14) forrógőzszekrénv a (13) 30 nedvesgőzszekrény belső sarkában fekszik, úgyhogy élőiről hátrafelé a lépcsőzetes csatlakozási felületek a következő sorrendben következnek egymásra: nedvesgőzszekrény (13a) foka, forrógőzszekrény 35 (14a) foka; forrógőzszekrény (14b) foka; nedvesgőzszekrény (13b) foka. A (13) nedvesgőzszekrényhez a gőz a (15) középső csőcsonkon keresztül áramlik hozzá. A forrógőz elvezetése a (14) forrógőzszek-40 rénynek két (16) oldalsó csőcsonkján keresztül történik. A túlhevítőelemeknek a gőzszekrényekhez való csatlakozására (17) és (18) közbenső kamrák szolgálnak, amelyekbe a túlhevítőcsövek be vannak he-45 gesztve. A közbenső kamráknak a gőzszekrényeken való megerősítése, a szokásos módon, (19) kengyelek és (20) csavarok segítésével történik. Amint az az 1. és 2. ábrából látliatjj, 50 egy függőleges fűtőcsősorhoz liat túlhevítőelem tartozik^ melyek két három-három elemből álló, (I) és (II) csoportba vannak megosztva. Ha pl. a (12a)-val megjelölt elem elrendezését nézzük, akkor azt lát-55 juk, hogy a (13) nedvesgőzszekrény (17) hátsó közbenső kamrájához csatolt csőszál azon függőleges síkban, amelyben az illető megfelelő elemsor csatlakozásai fekszenek, lefelé van vezetve, a l'űtőcső előtt, anynyira, amennyire az U-alakú túlhevítő- 60 elemszál szárai egymástól távol fekszenek, oldalt ki van hajlítva [1. a (121

) kihajlítást a 2. ábrán]; a fűtőcsőben U-alakúan oda- és visszamegy, hurokkal az alatta fekvő fűtőcsőbe l>e van vezetve, ebben 65 U-alakúan oda- és visszamegy, egy dar rabon előrenyúlik, oldalt a csatlakozási síkba vissza van hajlítva és ebben a síkban felfelé, a (14) forrógőzszekrény (18) hátsó közbenső kamrájához van vezetve. 70 Ily módon egy sor túlhevílőelemeinek a gőzszekrényektől el- és azokhoz hozzávezető csőszálai, valamint azoknak a gőzszekrényekhez való csatlakozásai valamennyien ugyanazon síkban fekszenek. 75 A 4. és 5. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a gőzszekrények ettől eltérő módon vannak kiképezve és elrendezve. A gőzszekrények ugyan ismét szögalakúan vannak alakítva és mindegyik két-két csat- 80 lakozási fokkal van ellátva, most azonban a (21) nedvesgőzszekrény van a (22) forrógőzszekrény belső sarkába helyezve. A (21) nedvesgőzszekrény közepében elrendezett (23) hozzávezelőcsőcsonk — a ned- 85 vesgőz számára — a 22) forrógőzszekrény (24) áttörésén van keresztüldugva. Továbbá a (22) forrógőzszekrényen, fent, az evvel egy darabból álló (25) tok van elrendezve, ismeretes szerkezetű (26) sza- 90 bályozószelepek számára, melyek segílségéA'el a forrógőznek a tulajdonképeni forrógőzszekrényből a (27) elvezetőcsőtoldathoz való áramlása szabályozható. A túlhevítőelemeknek két csoportba való megosztása, 95 az elemeket képező csőszálaknak a gőzszekrényektől való el- és azokhoz való hozzávezetése, valamint az elemeknek a gőzszekrényeken való megerősítése teljesen ugyanaz, mint a fentebb leírt első foga- : natosítási alaknál. Az egy fűtőcsősorhoz tartozó elemeknél egymástól független csoportokba való meg oszlása által az egyetlen csoport súlya méf; nagy átmérőjű gőzkazánoknál is, oly ki csíny marad, hogy az elemet könnyen ke zelhetjük. Az egy csoporttá összefoglalt ele meket üzembiztosan lehet közbenső kain rákba behegeszteni, ezeket pedig megbíz hatóan lehet a gőzszekrényeken megerősí teni. A megerősítőszervek könnyen hozzá férhetők, úgjr

liogy az elemcsoportok be-és kiszerelése kényelmesen történhetik. Minthogy a túlhevítőelemeknek a gőzszekrényeklől el- és azokhoz hozzávezető csőszálai egy sorban fekszenek, ennélfogva a tűzgázok akadálytalan keresztüláramlására a sorok közölt széles szabad tűzutak ma-