99644. lajstromszámú szabadalom • Totalizátorgép
— 3 — Más szavakkal az esély a fogadó által befizetett összeget is magában foglalja. A bookmakerek oddsai azonban rendszerint a befizetett összeget nem tartalmazzák. Ezt 5 a külömbséget úgy helyesbítjük, hogy az esélyekből 1-et levonunk, amit a leírt gépnél célszerűen azáltal érünk el, hogy a (15) esélybeosztást úgy visszük fel, hogy mindig 1-el kevesebbet mutasson, mint a léc 10 túloldalán levő arányosító beosztás. A gép azonban úgy is működtetheted hogy bookmaker-oddsoikat mutasson anélkül, hogy az esélybeosztást egy egységgel kisebbíteni kellene. Ennek elérésére akkor, 15 ha valamely lóra egy tétet raknak, az összes arányosító beosztásokat a tét nagyságával egyenlő mértékben felfelé mozgatjuk, azon arányosító beosztás kivételével, mely ahhoz á lóhoz tartozik, amelyre 20 fogadtak. He azt a szabályt betartjuk, akkor az arányosító beosztás mindig közvetlenül a bookmaker-oddsokat mutatja és a (15) esélybeosztás, melyről a közönség az esélyt leolvashatja, az arányosító be-25 osztással egyezően osztható be. A 2. ábrán látható esélybe osztás bookmaker-oddsokat tartalmaz, abban a feltevésben, hogy a gépet az utóbb leírt módon használjuk. Nyilvánvaló, hogy ha a gépet az elsőnek 30 említett módon működtetjük, akkor az összes arányosító beosztásokat egymással mereven összeköthetjük, úgyhogy azok egyetlen mozdulattal együttesen tolhatók el. A 3. ábra a gépnek oly foganatosítási 35 alakját tünteti fel, melynél a beosztások kör kerületén vannak. Az arányosító beosztás a (21) tárcsának és a tétbeosztás a (20) tárcsának egyik szélére van felvive. A beosztásokkal a helytálló (22, 23) mu-40 tatók működnek együtt. Megjegyzendő, hogy a beosztások visszatérően vannak elrendezve, vagyis oly hosszra terjednek ki, hogy az egytől tízig menő számok a kör teljes kerületét elfoglalják. 45 A (20, 21) beosztások koaxiálisak és az egyes (21) arányosító beosztások a közös (24) tengelyen vagy más módon úgy vannak ágyazva, hogy azok, ha az alábbiak szerint szükséges, a tengelyen elreteszel-50 hetők. Az erre szolgáló eszközök a rajzon nincsenek feltüntetve. A (21) arányosító beosztások a (24) tengellyel oldható kapcsolódásban állhatnak, úgyhogy bármelyik beosztás a tengely elforgatása nélkül vissza-55 felé forgatható. A (21) arányosító beosztást a (20) tétbeosztással a végnélküli (25) huzal vagy szalag köti össze. Ez a szalag a (21) arányosító beosztás mellső oldalán felfelé, azután a (26) görgő alatt hátrafelé, a 60 (27) csigán felfelé és hátrafelé, a (28, 29) görgőkön lefelé, azután a (20) tétbeosztás kerületén annak mellső oldalára, innen a (30) görgő alatt hátrafelé, a (31) csigán felfelé és hátra, végül a (32, 33) 65 görgők alatt az arányosító beosztás alsó oldalára halad. A (27, 31) csigák a (34, 35) kengyelek útján a (36) huzalra vagy szalagra vannak felfüggesztve, mely differenciális elemet alkot oly értelemben, 70 hogy elmozdulása a két beosztás elmozdulásának külömbségével arányos. A (36) szalag a (37) görgőn van átvezetve, mely a (38) rúgó útján a helytálló (39) tartóra van felfüggesztve. 75 A (36) differenciális huzal vagy szalag az elmozdítható (137) mutatóhoz van erősítve, mely a (138) rúdon a (139) esélyibeosztással párhuzamosan elcsúsztatható, úgyhogy a (137) mutató a beosztás mentén 80 mozog. Az esélybeosztás ugyanúgy, mint a 2. ábrán bookmaker-oddsokat tartalmaz. A (20, 21) tétbeosztás és arányosító beosztás működése ugyanolyan, mint az 1. és 2. ábra esetében, minthogy azonban a 85 beosztások önmagukba visszatérnek, azok végtelen hosszúnak felelnek meg. A hajlékony (25) szalag és a hozzátartozó elemek differenciális áttételt képeznek. így pl. ha a gép kezelője a (21) arányosító beosztást 90 elforgatja, míg a (20) tétbeosztást mozdulatlanul tartja, akkor a szalagnak a (27) csigáról lemenő leghátsó hajlása, mely a tétbeosztás alá halad, mozdulatlan marad, míg a szalag mellső hajlása az arányosító 95 beosztás elfordulása következtében tovamozog. Ennek folytán a (27) csiga szabadon felfelé mozoghat. Ugyanekkor a (25) szalagnak a (31) csigáról lemenő mellső hajlását a tétbeosztás rögzíti, míg 100 a szalag hátsó hajlását az arányosító beosztás alsó oldala lefelé húzza, úgyhogy a (31) csiga lefelé mozog. A (31) csiga tehát lefelé, a (27) csiga pedig felfelé tolódik és a velük együtt elmozduló (36) dif- 105 ferenciális szalag a (37) mutatót felfelé mozgatja, ami azt mutatja, hogy a nyerő ló esélyei növekednek. Abban az esetben, ha a tétbeosztást forgatjuk, az eredmény az ellenkező lesz. 110 Minden tét rakásánál a gép kezelője a megfelelő tétbeosztást és ugyanekkor az összes arányosító beosztásokat, annak kivételével, mely a megfogadott lóhoz tartozik, elmozgatja. Ha valamelyik fogadó 115 jegyét a fentemlített módon a pillanatnyi eséllyel akarja lebélyegeztetni, a gép kezelője a jegy lebélyegzésével egyidejűleg a
