99621. lajstromszámú szabadalom • Furnérozási eljárás

_ 4 — mélységnél a furnér 'be nyomott része és az alaplemez közötti összeköttetés jobb, mint ha a metszési vonal egyenesen az éleken halad át. Ha 11. és 12. ábrák el-5 rendezéseinél szabályos erezési hatást aka' runk elérni, itt is alaplemezt használhatunk. Ahelyett, hogy a benyomásokat egymástól meghatározott közökben képeznők ki, 10 a benyomásnak külön alakot, mint pél' dául négyszög alakját is adhatjuk (13. ábra). Ha azután a felső (a2) furnért, amennyiben nincs rányomva, eltávolítjuk, akkor a kész termék az (a2) négyszöget 15 mutatja, melyet az alatta fekvő (a3) furnér egyik csíkja körülvesz. Az ily benyomásoknak szabályos közökben való megismétlése révén tetszésszerinti mintázásokat érhetünk el. 20 A 14—16. ábrákon oly elrendezések vannak feltüntetve, melyeknél a benyomásokat akként foganatosítottuk, hogy fürészalakú profilt (14. ábra), lapos, ismétlődő V-profilt (15. ábra) vagy hullámvonalalakú 25 profilt (16. ábra) kapunk. Ezek a benyomások, amint ezt a 17. és 18. ábrák feltüntetik, szabálytalanul is lehetnek elrendezve. A 19. ábrán feltüntetett foganatosítási 30 mód szerint a (b) alzatra bizonyos számú különféle alakú (a5) csíkok vagy lemezek akként vannak felragasztva, hogy egymást átlapolják. Ezeket azután lenyomjuk és egy bizonyos síkig lemunkáljuk, úgyhogy 35 mozaik látszatát keltő lapot kapunk. Az (a5) darabokat, ahelyett, hogy közvetlenül ragasztanék a (b) alzatra, az erre enyvezett többszörös furnérra is ragaszthatjuk. A 20—26. ábrák foganatosítási módjai 40 szerint két lemez egymásba van tolva, még pedig az (i) lemez (22. ábra) és a (h) lemez (21. ábra), mely párhuzamos, közel a lemez másik végéig menő (j) bemetszésekkel van ellátva, úgyhogy a (k, 45 kl) nyelvek képződnek; ez a két lemez akként van egymásba tolva, hogy felváltva egy (k) nyelv az (i) lemez alá és egy (kl) nyelv az (i) lemez fölé kerül (23. ábra). A lemezeket egymással össze-50 enyvezzük, a (b) alzalra ragasztjuk (24. ábra) és azután összenyomjuk. A felső (k) csíkokat és az (i) lemez fölé fekvő részeit azután lemunkáljuk, úgyhogy ha a lemezek egyenlő vastagságúak, egymás 55 mellett különböző erezéstí szabályos csíkok tűnnek fel. Ha különböző vastagságú lemezeket alkalmazunk, akkor kissé eltérő minta keletkezik, amint azt a 27. ábra tünteti fel, mert a lemunkálások következtében az (i) lemez felső és alsó rétéi- 6i gei felszínre kerülnek. A 26—28. ábrák a különböző rétegek elrendezését tüntetik fel, a 27. és 29. ábrák foganatosítási módjai szerint. Természetesen a (h) és (i) lemezek több- 6! szőrös furnérok helyett egyszerű furnérból is állhatnak, amint{ ezt a 29. és 30. ábrák, a lemunkálás előtt és után, feltüntetik. A 31. és 32. ábrák a 21. és 22. ábrákon feltüntetett lemezekhez hasonló (h) és (i) 7< lemezeket tüntetnek fel, ahol azonban mindkét lemez egyformán van bemetszésekkel ellátva, úgyhogy a (h) lemez párhuzamos (k, kl) nyelvekkel és az (i) lemez az ezekre merőleges (1, 11) nyelvekkel van 7i ellátva. Ezeket a nyelveket, amint ezt a 33. ábra mutatja, egymásba toljuk, egymással összeenyvezzük, alzatra ragasztjuk és lemunkáljuk. A (k, kl) és az (1, 11) nyelveknek természetesen más, az egyenes- 8( tol eltérő alakokat is adhatunk. Szabályosan ismétlődő mintázások előállítására bemetszett vagy kivágott furnérlemezt és egy másik bemetszetlen furnérlemezt alkalmazunk, amint ezt a 20—26. 8E ábráknál leirtunk. Ily elrendezés van a 34—39. ábrákon feltüntetve. A 34. ábra váltakozóan különböző erezetű, bizonyos számú központos gyűrűlapokból álló szabályos alakot tüntet fel. 9( Ily minta előállítására a (h) lemezt (36. ábra) az (m) központos bemetszésekkel látjuk el, úgyhogy bizonyos számú, egymástól elkülönített (n) és (o) gyűrűlapok keletkeznek. Ezeknek az (n) és (o) gyűrűlapok- 9c nak sorozatára a lemez különböző széleitől kiindulva a (p) ragaszcsíkokat helyezzük, melyek a gyűrűlapok sorozatait, központos fekvésükben, megtartják. Az egymással ekként összekötött (n) gyűrűlapokat ezután IC az (o) gyűrűlapoktói elválasztjuk (37. ábra), azután a bemetszetlen (i) lemez közbefektetése után ismét összerakjuk, egymással össze- és az alzatra felragasztjuk (38. ábra), majd, amint ezt a 39. ábra fel- 10 tünteti, összesajtoljuk és lemunkáljuk (35. ábra), úgyhogy a 34. ábrán feltüntetett termék keletkezzék. A furnérokat vagy furnérlemezeket bizonyos körülmények között sodronyháM- ll zat segítségével is mintázhatjuk, melyet a lemezek felületére rányomunk és a lemunkálás előtt leveszünk. A sodronyhálózat élei benyomásokat létesítenek, melyek a kívánt cél elérésére szolgálnak, mert 11 ezeken a helyeken a felső furnér benyomódik az alsó rétegekbe. A lemunkálásra például esztergapado-