99620. lajstromszámú szabadalom • Javítás cséplőgépek törekrostáinak gyorsított meghajtására

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI J||jjm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99620. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Javítás cséplőgépek törekrostáinak gyorsított meghajtására. II,j. Mező Sándor gazdálkodó Hajdúböszörmény. A bejelentés napja 1929. évi március hó 28-ika. Jelen találmány tárgya cséplőgépeken eszközölt újítás, melynek segítségével a cséplést csaknem magveszteség nélkül végezhetjük el. Ezt eddig a legjobb szerke-5 zetű cséplőgépeknél sem lehetett teljes ' mértékben elérni, aminek az oka abban rejlik, hogy még ezen gépeknél is egy- és ugyanazon hajtótengely hozza működésbe úgy a nagy tisztítóművet, mint a törek-10 rostát s ez utóbbival egy testet képező magszekrényt is. Miután ezen hajtott szerkezet önsúlya néhány száz kilogrammot tesz ki, így a nagyobb gépeknél 170, a kisebb gépeknél "200 percenkénti fordulat-15 nál nagyobbat nem lehetett alkalmazni ezen szerkezet meghajtására. Ennek a következménye azután, hogy ilyen aránylag lassú mozgásnál a mag a szalma és törek felett szép lassan elsiklott s a szalmával, 20 törekkel együtt kiesett, anélkül hogy a törekrostán keresztül hullott volna. Miután a nagy tisztítóműnek ezen fordulatszám teljesen megfelel, a jelen találmány szerinti berendezésnél meghagy-35 juk a nagy tisztítóműnek a négyszeres könyöktengelyről való meghajtását, a törekrostának meghajtására azonban, a találmány szerint, egy külön kettős könyöktengelyt alkalmazunk, mely forgását a 30 nagy szalinarázótól kapja s így elérhetjük könnyen azt, hogy a törekrosta kétszer olyan gyorsan jár, mint a nagy tisztítómű, ami által teljesen kirázhatjuk a magot a törekből s így magveszteség nélkül 55 dolgozhatunk. De emellett a teljesítmény is nagyobb, mert a törekrosta nagyobb fordulatszáma folytán meggyőzi a cséplődobot akkor is, ha teljesen megterheljük, azaz ha állandóan tömött kévékkel dolgozik. 4Ó Ezen berendezés szükségessé teszi a szalmának gyorsabb viliázását is, melyet a találmány szerint egy az újonnan alkalmazott kettős könyöktengelyről működtetett szögemeltyű segítségével tartunk 45 ugyanoly gyors működésben, mint a törekrostát. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának egy példakénti kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 50 1. ábrán az eddigi cséplőgépszerkezet vázlatosan, metszetben, a 2. ábrán a törekrosta és rázóvilla talál iiiíuiyszerinti meghajtás vázlatosan. A találmány könnyű megérthetősége cél- 55 jából az 1. ábrán feltüntetett vázlaton figyelemmel kísérhetjük a gabona útját, mely szerint a kévék a cséplőgépnek (1) főtengely által hajtott osiéplődoh/jából a (3) nagy szalmarázóra go jutnak, mely a meghajtását ugyancsak az (1) főtengelyről meghajtott (2) könyökös tengelyről nyeri. A szalma innen a (4) villák által a cséplőgépből kazalozás céljára kidobatik, míg a törek a (3) nagy §5 szalmarázók alatt elhelyezett (5) nagy tisztítóműre esik. Ez utóbbi a meghajtását a szintén (1) főtengelyről működtetett (6) négykönyökös tengelyről nyeri, melyről két hajtórúd a nagy tisztítóművet, két 70 hajtórúd pedig a törekrostát s a vele egy testet képező és légáramlat hatása alatt levő (8) magszekrényt működteti. A gabona további útját, mivel a találmányra nem fontos, mellőzzük. 75 Könnyű belátni, hogy a (6) könyökten-