99614. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa

— 2 — spirálissá tekercselünk, stb. A 2. ábrán a spirálisokból összesodort izzótestet (14)gyel, a spirális képezésénél használt magot pedig (15)-tel jelöltük. 5 A spirális alakzat képezése után azt célszerűen hydrogénból álló vagy más közömbös atmoszférában vagy vákuumban izzítjuk, hogy végleges alakját megtartsa, Ezután a magokat oly szerek segélyével 10 eltávolítjuk, amelyek az izzóhuzalt, mely előnyösen a szokásos módon wolfrámból áll, nem támadják meg, így pl. réz alkalmazása esetén sav segélyével. A spirális képezése céljából magnak az 15 imént részletezett módon való alkalma-1 zása nem feltétlenül szükséges. Hogy az izzótestnek a jelen találmány által lehetővé tett csökkentése mily meszszemenő, kitűnik pl. azon körülményből, 20 hogy míg pl. 11)00 Hefner-gyertyaerősségű wolframlámpa egyszeresen tekercselt spirális huzalának hossza 110 Voltnál 740 mm, ugyanezen gyertyaerősség számára a több spirális huzalból tekercselt spirális 25 hossza kb. csak 18 mm, amikoris az izzótest átmérője természetesen megfelelően nagyobb. A felületnek ebből adódó nagymértékű csökkenése alapján megmagyarázható az izzótesttel elérhető nagyfokú 30 gazdaságosság. Célszerűnek mutatkozott továbbá a spirális alakzatnak melegben sem vezető, hőálló anyagból álló tartóra való felhúzása pl. körültekercselés által. Tartóanyag 35 gyanánt tűzálló oxid, pl. zirkóniumoxid vagy ily oxidok keveréke alkalmazható. A spirális test lecsúszásának megakadályozására a tartórudacska mindkét végén hőálló, nem vezető anyagból való gom-40 bocskák rendezhetők el. A spirális testnek a tartóra való felvitelét a mag eltávolítása előtt vagy után eszközölhetjük. Az izzótestnek az áramhozzávezetőhuzalokkal való összekötését 45 a szokásos módon eszközöljük. Egyenletes fénykisugárzás elérése céljából ajánlatos az izzótest oly módon való kiképzése, hogy a spirális egyik fele annak másik felével a térben kb. 60°-nyi szöggel van 50 elhajlítva (3. ábra), ami természetesen szükségessé teszi a tartórudacskának azonos szöggel való meghajlítását is, amikoris a tartórudacska hajlítási helyét a lámpa talpacskájában vagy rudacskájában meg-55 erősített, előnyösen molibdaen- vagy wolfrámhuzalból előállított (18) támaszték hordhatja (3. ábra). A találmány értelmében előállított izzólámpa gázzal, mint nitrogénnel vagy argonnal tölthető, azonban evakuálható 60 is és vákuumlámpa gyanánt égethető. Azon magas hőmérséklet folytán, amelyet az izzótest elér, továbbá a lámpában beálló gázkeringés következtében, ha a lámpát gáztöltéssel égetjük, az üvegtest 65 azon részei, amelyeket a felszálló, forró gázok érnek, mely részek közé főleg a lámpa talpa tartozik, nagy mértékben felhevíttetnek, úgyhogy ajánlatos az izzólest mentén felfelé szálló gázok kénysze- 70 rítése oly út betartására, amelyen a bennük tartalmazott hőt leadhatják anélkül, hogy ezáltal a lámpa élettartama hátrányosan befolyásoltatnék. Ezen célból átlátszó anyagból, mint üvegből vagy esil- 75 Iámból való, hengeres vagy harangalakú (8) testet alkalmazunk, melynek alsó, az (1) izzótest felé fordított alapfelülete nyitott és mely felső, az áramvezetők bevezetési helye felé fordított (9) alapfelületén 80 zárt, köpenyfelületén pedig felső alapfelületéhez közel (10) nyílásokkal van ellátva. A henger átmérőjét előnyösen akként szabjuk meg, hogy keresztmetszete közel egyenlő a henger köpenyfelülete és 85 a nyak belső fala között megmaradó, koncentrikus gyűrűtér keresztmetszetével. Az ábrázolt foganatosítási alaknál a hengeres, üreges test lényegileg huzatüveget képez, mely a (7) iivegrudacskához van 90 olvasztva, mely viszont azon (5) talpra van olvasztva, amelyen a (6) áramhozzávezetők a lámpaburába átlépnek. A (2) áramhozzávezetőhuzalok a henger felső alapfelületén áthatolnak és a henger közepén 95 a (11) tartónyelvek segélyével rögzíthetők. A forró gáz az (1) izzótestről a (8) hengeren át felfelé áramol és (10)-nél oldalt kilép, a lárnpanyak falán lehűl és az ezen 100 nyak fala és a (8) henger külső köpenyfelülete közötti térben leszáll. Ezáltal az izzótestben tartalmazott hőtől megvonjuk annak lehetőségét, hogy az áramhozzávezetőhuzalok bevezetési helyére és a 105 lámpa talpára káros hatást fejtsen ki, ezenkívül azonban az izzótest elpárolgatott fémrészecskéit is arra kényszerítjük, hogy a lámpa felső részében csapódjanak íe, úgyhogy a lámpa alsó része tiszta ma- 110 rad, ami által a lámpa felhasználhatóságánjalk időtartama megnövekedik. Mint már említettük, a keringő gázok hűtése elsősorban a lámpa nyakának belső falán megy végbe. Ennek folytán 115 előnyösnek mutatkozott az izzólámpa nyakának különösen nagy felülettel való kiképzése. Ezen célból a lámpabura üve-