99610. lajstromszámú szabadalom • Szelepvezérmű két- vagy háromhengeres lokomotív - gőzgépekhez

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99610. SZÁM. — Y/c. OSZTÁLY. Szelepvezérmű két- vagy háromhengeres lokomotív gőzgépekhez. Hugó Lentz & Co. cég- Wien. A bejelentés napja 1929. évi február hó 14-ike. Két- vagy több háromhengerű lokomo­tívgőzgépeknél tudvalevőleg mindegyik hengernek eddig saját teljes vezérműve volt, amely egy-egy vezérlőszervből, még 5 pedig rendszerint egy állítható kulisszá­ból vagy efféléből, valamint ama rúda­zatból állt, amely a zárószervek állítására és hajtására szolgál. Az ilyféle vezérmű­vek igen drágák, térszükségletük nagy ég 10 főként háromhengerű lokomotívgőzgépek­nél csalc nehezen rendezhetők el. A jelen találmány két- vagy három­hengerű lokomotívgőzgépek szelepvezér­művére vonatkozik, amely gépeknél 15 mindegyik hengerhez egy, annak tenge­lyéhez harántirányban fekvő, lengő ve­zérbütyöktengely van rendelve, amiket forgókulissza, állítható excenter, vagy más efféle hajt. Ezeknél eddig ugyanúgy, 20 mint a tolattyúszerű zárószervekkel dol­gozó lokomotívoknál, mindegyik henger­nek saját teljes vezérműve volt. A talál­mány célja, hogy az ily vezérművek szer­kezetét lényegesen egyszerűsítsük és ol-25 csóbbítsuk, valamint hogy azok térszük­ségletét lényegesen lecsökkentsük. Ezen feladatokat a találmány szerint úgy old­juk meg, hogy csupán az egyik henger­hez van egy, annak szelepeit működtető 30 forgókulissza, vagy efféle rendelve és hogy a második, sőt akár a harmadik henger szelepeinek hajtását közvetve vagy közvetlenül a mondott forgókulisz­száról vagy efféléről származtatjuk le és 35 egy, illetve két, a gép keretét haránt­irányban átérő lengőtengellyel visszük át a második, illetve akár a harmadik hen­ger bütykös vezérlőtengelyére. A rajzok az új vezérmű néhány kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel. Az 40 1. ábra két-, a 2. ábra pedig háromhengeres lokomo­tívgőzgép vezérművének oldalnézete. A 3. és 4. ábra két-, az 5. és 6. ábra pedig háromhengeres loko- 45 motív két-két oldalnézetén mutatja a ve­zérmű elrendezését. A 7. és 8. ábra az 1. és 2. ábrával hasonla­tosan mutatja egy két-, illetve háromhen­geres lokomotívgőzgép új vezérművének 50 további kiviteli alakját. Az egyik, még pedig a (z) henger (3. és 4. ábra) szelepeit egy, a hengertengelyhez képest harántirányban elrendezett (a) ve­zérbütyöktengely (1. ábra) működteti, 55 amely saját tengelye körül lengő mozgást végez. A megrajzolt kiviteli példánál az (a) vezérbütyöktengely hajtására a (b) forgókulissza szolgál, amely hajtását a lokomotív egyik hajtótengelyéről nyeri. 60 A (b) forgókulissza (bl) egyenesvonalú hasítékában (1., 2. és 7. ábra) egy (c) csap van elrendezve, amelyet egy, nem a jelen találmány lényegéhez tartozó szerkezettel beállíthatunk és a (d) vezérrúd, valamint 65 a rövid (e) emeltyű segélyével az (a) bü­työktengellyel kapcsolatba hozunk. A (c) csapnak az 1. ábrában feltüntetett közép­állása a henger nulltöltésének felel meg, míg a (c) csapnak bal- és jobboldali vég- 70 állásai az előre^ és a hátramenethez való töltésmaximumnak felelnek meg. Oly célból, hogy állandó lineáris előbe­ömlést nyerjünk, a (d) vezérrudat oly hosszúra készítjük, hogy a (bl) kulissza- 75 hasíték függélyes állásában a (c) csapnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom