99603. lajstromszámú szabadalom • Üreges építőkő

Megjelent 1930. évi április hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99603. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges építőkő. Kladek Ferenc kőműves Kosice. A bejelentés napja 1929. évi április hó 4-ike. A találmány oly üreges építőkőre vo­natkozik, mely porózus és cementtel jó kötést létesítő anyagokból, p. o. salakbeton­ból, téglazúzalékbetonból és hasonló anya-5 gokból készült és amelyre az a jellemző, hogy felületén a levegő áthatolását gátló és egyben vakolatot képező cement­habarcsbevonattal van ellátva. Az ily építőkőből a falak igen gyorsan készít-10 hetők, külön vakolásra nem szorulnak és jó hőszigetelő képességük van. A hőszigetelőképesség fokozása céljából a kő keresztbordáiba egy vagy több lég­üreg iktatható be, melyeket célszerűen. 15 hasíték alakjában képezzük ki. Hogy e hasítékok a kő szilárdságát ne gyöngít­sék, illetőleg hogy e gyöngítést ismét ki­egyenlítsük, a hézagnak egymással szem­ben álló falait merevítő szervekkel, p. o. 20 a betonban megerősített vasrudacskával köt jük össze. A találmány szerinti, üreges építőkőben több üreg van kiképezve, még pedig akként, hogy a falazásnál szokásos szabá-25 lyok szerint eltolással egymás fölé rétege­zett kövek üregei folytonos, átmenő csa­tornákat képezzenek. E célból a talál­mány szerinti üreges kő üregei közül az egyik üreg vagy üregcsoport annyival 30 hosszabb, mint a másik üreg, illetőleg üregcsoport, mint amekkora az egymás fölé rétegezett, építő kövek eltolásának mértéke. E célból p. o. a kő hosszúsági mé­retét %-dal nagyobbra választjuk, mint 35 amekkora a kő szélességi mérete és ily arányban választjuk meg az üregek hosz­szanti méreteit is. A találmány szerinti, üreges építőkő néhány kiviteli alakját a rajz ábrái mu-40 tatják, még pedig: az 1. és 2. ábrák az építőkő két különböző kivitelének felülnézeteit, a 3. ábra sarkok és falkereszteződések képzésére alkalmas követ, a 4. ábra két egymás felett fekvő, beépí- 45 tett réteget mutat. Az 1. ábrában feltüntetett építőkő poró­zus anyagból készült teste, külső két olda­lán, (A) és (B) rétegekkel van bevonva, mely rétegek mindenkor a kívánt célnak 50 megfelelő összetételű anyagból készülhet­nek, p. o. az (A) réteg lehet cement­habarcs, a (Eí) réteg cementmészhabarcs­burkolat. A példaként felvett esetben a kőben 55 négy (Cl, C2) és (Dl, D2) üreg van kiké­pezve, azonban p. o. a két (Cl, C2) üreg helyett egyetlen üreget is alkalmaz­hatunk, amint azt a 2. ábra mutatja. Az építőkő hossairányában mérve a (Cl, C2) 60 üregek a kő hoszának -[-i-ában, a (Dl, D2) üregek a kő hosszának ^-ában fe­küsznek. Ebből az az előny származik, hogy az üregek az egymásra helyezett ré­tegekben pontosan fedik egymást és át- 65 menő csatornákat alkotnak, amint azt a 4. ábra mutatja. Az 1. ábrabeli kivitelnél két külső ke­resztborda, a (Cl), illetőleg (Dl) üreg mentén, a 2. ábrabeli kivitelnél a belső 70 keresztborda, ugyancsak a (Dl) üregmen­tán,fel van hasítva OS 9. hasíték egymással szemben eső falait az (E) vaspálca vagy drót köti össze egymással. Ez utóbbi a kő befalazása után át is metszhető. Egymás 75 fölé, váltakozva, külső és belső kereszt­bordában felhasított köveket helyezünk, miáltal elérjük azt, hogy e hasítékok is átmenő, folytonos csatornákat alkotnak. Sarkokban és falak kereszteződéseinél, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom