99583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diazo-typiák előállítására

— 5 — mertetett 1.4-dioxyhexamethylen-1.2.4-tri­sulphosav: CH2 — C — CH2 — CH, — C — ck /\ • ' /\ \ OH SOs Na OH SOs Na SOs Na Fuchs (Berich.te 52. p. 2286.) szerint 5 analóg tautomerek várhatók a pyro­katechiniból is. Az 1.4.6.8-tetroxynaphta­lin is képezhet bisulphittal, hydroxyla­minnal stb. kondenzációtemlékeket, me­lyek ily módon a ke totálakban fixiroztat-10 nak; hasonló vegyületek'vezethetők le a carvacrolból, mint a ' carvon-oxim és egyéb kondenzációtermékek. Mindezen ve­gyületek alkalmazhatók a találmány ér­telmében. E vegyületek közül a legtöbb 15 alieyklikus jelleggel bír s csak a csatoló­dásnál megy át valódi benzolszármazé­kokba. Lehetséges azonban benzolszerke­zetű, nem csatlódó vegyületekből kiin­dulni, amelyek — különösen ammóniák 20 behatására— csatlóképes komponenseket szolgáltatnak; ilyenek pl. a phenolok, naphtolok, kénessavas eszterei, melyek ammóniákkal a megfelelő aminókat szol­gáltatják. (Bucherer, Journal für prak-25 tiscihe Chemie 69. p. 65, ezen reakcióra a következő általános egyenletet adja: R.O.SOjH + oNH3 = KNH2 + (NH^SOg sokféle phenolnak hydroxylaminnal képe­zett vegyületeinél sincs kizárva a tisztán 30 aromás szerkezet, noha e vegyületekben a phenolhatás már megszűnt. Olyan további aromás vegyületek, me­lyek ugyan magukban nem azofesték­komponensek, de ilyenekké átalaikullhat-35 nak, azck a biazo-viegyületek, melyek sa­vas közegben eléggé tartósak, ellenben al­kalikus közegben még fénybehatás nélkül is nitrogént vesztenek és phenolokká ala­kulnak át. E diazo-vegyületek azonban a 40 jelzett célra' csak akkor alkalmasak, ha fény (hatására teljesen fehérré halványod­nak. E vegyületek maguk képezhetik a fényérzékeny réteget, de keverve lehet­nek olyan diazo-vegyii letekkel is, melyek 45 alkalikus közegben nem bomlanak niitro­génveszteség közben, de fehérré halvá­nyodnak ki. Kitűnt, hogy ha a fényérzékeny réteg­ben hydroxylamint vagy más a csatlóké-50 pességet gátló szert alkalmazunk, nem­csak a csatlóképességet szüntetjük meg, hanem tisztább, fehérebb hátteret ka­punk, mint az ilyen adalék nélkül. A nem csatlóképes vegyületeknek az azofesték­komponensekké való átalakulása a kép 55 előhívásával közös munkafolyamatban történik. Célszerű az előhívásra gázalakú alkálit használni, de természetesen alkali­kus fürdő is használható. Megállapítottuk azt is, hogy az előhí- 60 vást poralakú alkalikus vegyülettel is vé­gezhetjük, melyet az előhívandó képre rászórunk. Ilyenkor természetesen gon­doskodni kell arról, hogy elegendő nedves­ség legyen jelen, mert teljesen száraz ál- 65 lapotban az előhívás lassan megy végbe. Alkalikus vegyület gyanánt célszerű nátriumstannatot használni. Bizonyos körülmények között az előhí­vásra alkalmas közeg más módon is léte- 70 síthető. Kitűnt ugyanis, hogy ha a fény­érzékeny rétegben egyrészt diazo-vegyii­letnek, másrészt valamely azokomponens­ből a phe»®lhatást megszüntető anyag, pl. . hydroxylamin behatása révén létesített 75 vegyületnek elegyét alkalmazzuk, a képet előhívhatjuk anélkül, hogy alkáliát alkal­maznánk. Ezen esetben a fényérzékeny rétegnek egy a felhevítéskor elbomló sa­vat, vagy egy erős bázisnak valamely 80 gyenge illó savval képezett sóját kell tar­talmaznia. Ezen esetben egyszerű megme­legítéssel gyors előhívást érünk el. A fel­hevítés révén ugyanis a hydroxylamin­vegyületek elbomlanak s ezáltal a csatlós 85 képes azokomponens felszabadul. Ugyan­ekkor azonban az erős bázisihoz kötött gyenge vagy bomlékony sav a melegnek és a diazonium-vegyület savmaradékának hatása folytán kiűzetik. A közeg tehát go közömbössé vagy gyengén alkalikussá vá­lik, ami a fokozott hőmérséknél gyors csa­tolódást idéz elő. Ezen módszer alkalmazásakor, mint­hogy ez az elbontandó só jelenléte folytán 95 a tárolás közbeni csiatlódással szemben igen nagy ellenállóképességet igényel, ajánlatos olyan diazoniumsók alkalma­zása, melyek a diazocsoporthoz para­helyzetben egy tertiár-kötésű nitrogén- 100 atommal és a diazoniumcsoportot tartal­mazó magban még egyszer vagy többször vannak substituálva. Hogy a létesült azofesték ú. n. szétifo­lyását meggátoljuk, általában ajánlatos 105 járulékos sókat, mint bárramchloridot is alkalmazni. Ha az előhívást fürdőben, pl. az azofesték-komponenst tartalmazó für­dőben végezzük, a sót ezen fürdőben old­hatjuk. Legtöbbnyire azonban ajánlatos 110 a sót a diazo-vegyülettel együtt a fényér­zékeny rétegbe vinni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom