99556. lajstromszámú szabadalom • Húsdarálókés

Megjelent 1930. évi április li ó 1-én . MAGYAR KJ.Ri.LJJ.. SZABADALMI BJJSMfí SZABADALMI LEÍRÁS D9556. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. Húsdarálókés. Jahn Ágoston kereskedő Hamburg-. A bejelentés napja 1929. évi március hó 5-ike A találmány tárgya oly húsdarálógép, amelynél a késtartóra több késlap van felszerelve. A találmány lényegében abban áll, hogy mindegyik késlap bizonyos fe-5 szültségi állapotban van a késtarbóra erő­sítve és eltolódás ellen biztosítva van. Ez kétféleképen érhető el és pedig vagy az­által, hogy a késlap befelé görbített, fel­fekvő felületének sugara valamivel na-10 gyobb, mint a késtartó felfekvő felületének sugara, vagy hogy a késlap kifelé görbített, felfekvő felületének sugara valamivel ki­sebb, mint a késtartó felfekvő felületének sugara, mimellett mindegyik esetben a kés-15 lapok, az egyik végükön kiképezett vályat segítségével, a késtartó megfelelő válya­tába illeszkednek és a másik végükön dig leerősíthető csavarral rögzíttetnek, melynek megszorítása által a késlapok a 20 késtartó felületre feszülnek és ez a feszült­ség biztosítja őket az eltolódás ellen. A mellékelt rajzon a találmány tárgya két példaképeni kiviteli alakjában van fel­tüntetve. Az 1—4. ábrák a teljes, kés-25 lapokkal felszerelt késtartónak egy foga­natosítási alakját tüntetik fel. Az 1. ábra oldalnézet, a 2. ábra felülnézet, a 3. ábra keresztmetszet az 1. ábra A—A 30 vonala mentén, míg a 4. ábra egy késlapnak a felülnézetét tünteti fel. Az • 5. és 6. ábrák egy második foganatosí­tási alakot tüntetnek fel és pedig az 85 5. ábra a késtartónak és a ráerősített késlapoknak oldalnézete és a 6. ábra egy késlapnak a felülnézete. Az 1—4. ábrák szerinti, foganatosítási alaknál a késtartó (a) agya pl. három domborúan görbülő (b) felfekvő felület- 40 tel van ellátva, a hasonlóan görbített (c) késlapok számára. Az utóbbiak belső fel­fekvő felületének azonban valamivel na­gyobb a görbületi sugara, mint az (a) kés­tartó (b) felfekvő felületének görbületi su- 45 gara. A (c) késlapok, egyik végükön villa­szerűén vannak kiképezve és a villaágak közötti (d) vályat az (a) késtartó meg­felelő (e) vályatába van illesztve, míg a villaágak a késtartót kótoldalról közre- 50 fogják. A késeknek a késtartón való rög­zítése a kések külső végénél elrendezett (f) csavarok segélyével történik, amelyek­nek meghúzása által, a görbületi különb­ségek következtében, a késlapok erősen a 55 görbe felfekvő felületre szorulnak és ez a rászorulás biztosítja a késeket az eltolódás ellen. Hasonló az 5. és 6. ábrák szerinti, foga­natosítási alak kiképzése is, azzal a kü- 60 lönbséggel, hogy itt a (c) késlapok homorú, felfekvő felületre vannak fektetve és külső, felfekvő felületük görbületi sugara vala­mivel kisebb, mint a késtartó (g) felfekvési felületének görbületi sugara. 65 A (c) kések, a belső végükön, itt is villa­szerűén vannak kiképezve, melyeknek (h) vályatai a késtartó megfelelően kiképezett (f) vályataiba vannak tolva és azután, a görbületi különbségek miatt, ismét feszült- 70 ség mellett, a másik végükön levő (f) meg­erősítő csavarok segítségével vannak felerő­sítve és helyükön rögzítve. Az 1—4. ábrák szerinti, kiviteli alaknál a késeknek, forgás közben, az az igyeke- 75 zetük, hogy az aprított anyagot mindig a tengelytől távolodóan kitolják, miáltal a vágóhatás bizonyos mértékig akadályozva van. Ez el van kerülve az 5—6. ábrák sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom