99547. lajstromszámú szabadalom • Égésianyag-gázosító és porlasztó gyujtókamrás gépek számára

Megjelent 1930. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99547. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Égésianyag-gázosító és porlasztó gyujtókamrás gépek számára. Daimler-Benz; A.-G. Stuttgart-Untertftrkheim. A bejelentés napja 1928. évi október bó 13-:ka. A jelen találmány különlegesen kiképezett gázosítóra és porlasztóra vonatkozik, amint azt, gyujtókamrás mótoroknál, bélés gyanánt a gyújtókamra és a hengernek sű-5 rítőtere közé szokás helyezni. A leginkább használatos ily készülékeknél az összeköttetést egy sorozat kis nyílás létesíti. Az égési anyag tehát bizonyos számú igény vékony sugárban fecsken-LO deztetik a sűrítőtérbe, amikor is az égési anyag minden egyes sugara útján a levegő ós az égési anyag keveredik, míg a levegőnek legnagyobb része az egyes sugarak között keveretlenül marad. Ejgyetlen 15 központos nyílás esetében, közönséges gázosítónál, a levegőnek kielégítő keverése az égési anyaggal egyáltalában nem biztosítható. A jelen találmány szerint a hengernek 20 sűrítőterében levegőnek különösen benső keverését a tüzelőanyaggal azáltal érjük el, hogy az égési anyagot lapos, kúpalakú ernyőnek vagy fátyolnak alakjában porlasztjuk be, úgyhogy az a sűrítőtérnek minden 25 rétegét átjárja. ' Ezt a célt a gázosítónak alakja és ezzel kapcsolatban annak alsó részébe beépített gázosítóbetét révén érjük el. Ez utóbbi megerősítő tárcsából és hengeres testből 30 áll, mely a gázosítónak alsó részébe nj'úlik be. A betétnek alsó vége, lapos kúpalakú hegyben van kiképezve. A gázosító feneke hasonlóképen ürös kúp alakjában van kiesztergályozva, úgyhogy eme két 35 rész között kúpalakú körrés keletkezik. A gyújtókamrában körülbelül a következő folyamat megy végbe: Az égési anyagot a gyujtókamrába a porlasztófuvóka kúpalakú fátyoléban fecskentO dezi be, melyet a gázosítón keresztül a hengernek sűrítőteréből beáramló levegő szétszakítja és gy u j t ók a m r án a k levegőjével örvénylésbe hozza. Most az égési anyagnak egy része meggyúl ad, amikor is az égési anyag maradéka 45 a keletkező nagyfeszültségű égési gázok révén, a gázosítóba vezettetik, ahol ez a maradék, miután több egyes sugárra osztatott, zárt sugárrá egyesíttetik és azután a kúpalakú körrésen keresztül vékony fá- 50 tvol alakjában a sűrítőtérbe fecskendezte- :: tik be. Ily módon a sűrítőtérnek minden része egyenletesen van égési anyaggal ellátva. Ezáltal gyors, tökéletes elégést és ennek folytán az égési anyagnak nagy- 55 mérvű kihasználását érjük el. A mellékelt rajzban a találmányt képező készülék példaképen két foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak 60 hosszmetszete aporlasztófuvókának, gyujtókamrának és gázosítónak középvonala szerint. A 2. ábra a gyujtókamrának oly harántmetszete, mely a gázosítót felülnézetben 65 tünteti fel, A 3. ábra a második foganatosítási alaknak hosszmetszete. A 4. ábra részleges felülnézete. Az (a) hengerfejben (1. ábra) egy égési 70 anyagfuvóka van behelyezve, melyet a (c) égési anyagtű zár el. Ez utóbbi, ismert módon, a nyomás alatt bevezetett égési anyag révén vezérelhető. Az (f) gyújtókamra és a hengerek sűrítő- 75 tere közötti összekötő csatornában bélés alakjában a (h) gázosító és porlasztó van beépítve. Azokat a csatornákat, melyek az égési-anyag-sugárnak a leporlaszitásnál alakot és irányt adnak, az (i, g) betétda- 80