99546. lajstromszámú szabadalom • Vasúti és hasonló kocsifékhez való önműködő szabályozókészülék

— 4 — i készülék olyan mozgásköz növelésére is szolgálhat, amely valamilyen okból túl ki­csi lett. Ilyen körülmények között, ha túl­kicsi a mozgásköz, az (1, 3) rúdban már 5 jelentékeny feszültség lép fel, mielőtt még a (15, 22) kapcsoló bekapcsolódnék. Mi­helyt ez a feszültség elegendő nagy ahhoz, hogy a (13) rúgót összenyomja, a (12): karimának hajlandósága van arra, hogy 10 a (6a) ütközőfelülettől eltávolodjék és mi­helyt ez bekövetkezik, a (6, 7, 8, 9) ház felszabadul s a húzófeszültség aztán a (2) csavarorsó segélyével a (4) anya és a ház elfordulását fogja előidézni, a (17) fogas-15 kapcsoló és a (15, 16, 18) rész együttforqg a házzal és a forgás mindaddig folytatódik, míg a (15, 22) kapcsoló be nem kapcsoló­dik. Ez a rúdmeghosszabbodás az imént leírt módon, — a (6a) ütközőfelületnek fel-20 váltva a (12) karimához való közeledése és tőle való távolodása alatt aszerint, amint az (1, 3) rúd húzófeszültségét, a közben bekövetkezett meghosszabodáshoz viszonyítva, megnöveljük vagy csökkent-25 jük-e, addig megy végbe, amíg a fékdu­gattyú normális löketéig haladt és a (15, 22) kapcsoló bekapcsolt állapotban van. Erre azután a ház fogva tartatik és az (1, 3) rúdban fellépő feszültségnek al-80 kalma nyílik arra, hogy a (12') karimát nekiszorítása a (7a) ütközőfelülelnek, ami­től a készülék elreteszelődik. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a készülék különösen akkor gyors hatású, ha túl kicsi mozgás-35 közt nagyobbítani kell és a megnagyóbbí­lás a normális értékre a féknek a kocsi­kerékhez való egyszeri odaértetésével tör­ténik és pedig függetlenül annak az érték­nek a nagyságától, amellyel a tényleges 40 mozgásköz a normális mozgásköztől eltér. Ila alkalmasan választjuk meg a mozgás­közt a (12) karima és a (6a) és (7a) üt­közőfelület között, viszonyítva a (20) anya tengelyirányú eltolódásához, akkor a (15, 45 22) kapcsoló, nem önfékező (2) csavar­, orsó alkalmazása esetén, mint fent mon­dottuk, állandóan bekapcsolva lehet, úgy­hogy a féktuskó és a kerék közötti mozgás­kőz kisebbedése a fékdugattyú útjának már 50 abban a részében kezdődik, mely az elé az időpont elé esik, amelyben a készülék­nek kicsavarodás elleni elreteszelése be­következik és amelyben a mozgásköznek nullával kell egyenlőnek lennie. Ezzel a 55 mozgásköznek a készülék okozta kisebbe­dése a féknek minden egyes odaértetésekor megsokszorosítható anélkül, hogy emiatt túl kicsi mozgásköz előállása fenyegetne, mert a túlságos mozgásköz-kisebbítés folytán, ha az elreteszelés időpontja elé esik, a fék- 60 tuskó ez előtt az időpont előtt nekiszorul a keréknek és ugyanekkor a fellépő fe­szültség a (15) kapcsolófelet a (9) ütköző behatása folytán kivonja a (20, 22) kap-i csolóféllel való kapcsolatából és kicsavaró- 65 dás vagy az alább közelebbről leírt módon mozgásköz nagyobbodás következik be, úgyhogy ebben az esetben a túlságos moz­gásközkisebbedés számára kiegyenlítést ta­lálunk. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a 70 készülék ebben a kiviteli alakjában túlsá­gos nagy mozgásköz csökkentésére rend­kívül gyors hatású és ez gvakoratilag an­nak a lehelőségét eredményezi, hogy a túl­ságos nagy mozgásköz a féknek egyszeri 75 meghúzásával visszahozható normális ér­tékére és pedig függetlenül a különbség nagyságától, természetesen méltányos ha­tárokon belül. Ha ebben az esetben állandóan bekap- 80 csolt (15, 22) kapcsolóval, elképzeljük, hogy a mozgásköz túl kicsi lett, a (15) kapcsolórész közvetlenül a féktuskó neki­szorulásakor az (1, 3) rúdban fellépő húzó­feszüllség folytán kivonódik a (22) kap- 85 csolórésszel való kapcsolatából, ezzel egy­idejűleg" a (12) karima eltávolodik a (6a) ütközőfelülettől és a munkamód hasonló lesz az előbb leírt módhoz, amíg a (22) kapcsolórész további elfordulásával és egy- 90 idejű, tengelyirányú eltolódásával, újbóli összekapcsolódás létesítése céljából, el nem éri a (15) kapcsolórészt és ez utóbbi a (12) karimának a (7a) ütközőiéiületnek való nekit'ekvése folytán a kapcsolatból többé 95 ki nem vonható; ezzel végleges elreteszelés következik be további meghosszabbodás ellen. Ilyen, a vonórúd meghosszabbodását gátló elreleszelcskor, pl. mozgásköznagyob- 100 bodás keresztülvitele után, — mint előbb már említettük, — a (13) rúgó nyomása a (16) és a (9) rész közötti felfekvési felületeken felszabadul és ezek helyett a (15, 22) kapcsoló veszi át, úgyhogy a (7) 105 és a (12) rész közötti (7a) felületnek való nekifekvés, amikor az (1, 3) rúdban a húzó­feszültség fellép, nagyobb erővel követke­zik be (vagyis az egész vonóerővel és nem ezzel minus a rúgónyomás) és ezzel jobb 110 elrcteszelést érünk el. A fent előadottakból tehát nyilvánvalóvá lett, hogy a készülék, noha igen egyszerű szerkezetű, a mozgásközt önműködően úgy kisebbíteni, mint nagyobbítani képes és, 115 hogy ezt a mozgásközszabályozást a lehető leggyorsabb hatású működéssel éri el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom