99535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás utaknak zúzalék felhasználásával való előállítására

Megjelent 193Q. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI M^ffí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99535. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás utaknaknak zúzalék felhasználásával való előállítására. Dr. Ing". Deidesheimer Ágoston mérnök Berlin-Charlottenburg és Scherer Frigyes mérnök Strasbourg-. A bejelentés napja 1928. évi december hó 29-ike. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi február hó 27-ike. A vízzel lekötött, 50—60 mm. vastagságú, szabványos, zúzott kővel előállított, zúzott köves utak a modern forgalmat nem bírják már ki. A gyors és nehéz 5 autójárművek keréknyomása, amelynél az autó már nem tolatik, hanem hol &% egyik, hol a másik irányban maga tol, az összefüggést lazítja, a szívó gumi a finom szilánk- és összekötőrészeket kihúzza az 10 útburkolatból, az egész struktura meglazul és az apró kövek kiröpíttetnek. így képződnek az ismert lyukak, miáltal a? út a legrövidebb idő alatt tönkremegy. A találmány értelmében e hátrányokat, 15 a legegyszerűbb módon, azáltal szüntetjük meg, hogy az eddigieknél nagyobb köveket alkalmazunk és azokat az útpá lyában lehorgonyozzuk. Nem az ismert, szabályosan megmun-20 kált, nagy- és kisméretű, kövezési köveket alkalmazzuk, hanem szabálytalan, sokszögű, az eddig használatos kőzúzalékhoz hasonló, de azoknál lényegesen nagyobb, zúzott köveket használunk. 25 A 7—9 cm. nagyságú kövek könnyű burkolatot adnak, mely a közepes forgalmat kibírja, a 9—11 cm. kövek pedig a legnagyobb forgalmat is kibíró útburkolatok előállítására alkalmasak. 30 A kövek kúposak legyenek és semmj esetre sem szabad kockaalakúaknak len niök, feldolgozhatunk tehát oly kemény kőzeteket is, melyek struktúrájúknál fogva kövezési kövek előállítására alkal-35 matlanok. Másrészt a kövezési kövek előállításánál adódó hulladékok egy része is felhasználható. Ezzel lényeges, közgazdasági előnyt érünk el, mert nagy mennyiségű kemény kő, mely ugyan jó minőségű, de kövezési 40 kő készítésére alkalmatlan, ezáltal a közgazdaságban hasznosíthatóvá válik. A találmány további jellemzője, hogy e nagyméretű kőzúzalékot az úttestben jó] lehorgonyozzuk. A kövezési köveket ho- 45 mokba ágyazzák és ledöngölik, a közönséges, szabványos kőzúzalékot pedig szilánkokkal és homokkal felülről hengerelik be. Mindkét módszer alkalmatlan a nagy, sokszögű, zúzott kövek számára. A talál- 50 mány értelmében a nagy, ^szabálytalan köveket szilánkokból való ágyba helyezzük. E szilánkágy a legfinomabb szilánktól a legdurvábbig terjedő szilánkokat tartalmazó keverékből áll. 55 A keverék azon üregek nagyságához igazodik, melyek a nagy zúzalék rétegezésénél képződnek. Az üregek méreteit, pl. a 100 kg. kő által kiszorított víz mennyi sége által határozzuk meg. Erősen koni- 60 kus kövek a kevésbé kónikus köveknél több durva szilánkot igényelnek. A szilánkágy, átlagosan, rendszerint 40% 0.5 mm. nagyságú, 35% 5—15 mm. nagyságú és 25% 35—30 mm. nagyságú kődarabból 65 áll. A szilánkágy a könnyű burkolat számára körülbelül 5 cni., a nehéz burkolat számára pedig körülbelül 7 cm. vastag ságú. A könnyű burkolat számára való 7—9 70 cm. nagyságú köveket villa segélyével ágyazzuk e szilánkágyba. A nehéz burkolat számára való 9—11 cm. nagyságú köveket kézzel könnyen le-