99532. lajstromszámú szabadalom • Berendezés érceiknek redukálása révén kapott illó fémeknek kitermelésére

feldolgozandó ércet ehhez a csőhöz a (3) tölcsérből a (4) korong tereli, melyre az érc a tölcsérből ráesik és melyről azt centrifugális erő továbblöki, miután a 5 korongot az (5) fogaskerekek forgásba hozzák. A (4) korongtól továbblökött érc a (6) csúsztatóra esik, mely azt a (7) szál­lító csigához juttatja, mely utóbbi az ér­cet az (1) redukáló cső nyílásánál a cső 10 belsejébe önti. Mivel a (1) redukáló cső az ércbeömlés nyílásától lefelé lejt és íorgó mozgásban van, az érc a redukáló csövön át lassan nyomul előre annak alsó végéig, ahonnan a salak a (8) nyíláson 15 át a (9) csúsztatóra esik. Az ércnek a csövön át való előnyomulása közben az érc redukálása folytán keletkező gőzök, a eső ércbeömlő szájánál a (11) térbe ke­rülnek és a (12) kieresztő nyíláson át 20 közvetlenül a kondenzáló kamrába vezet­tetnek. Az ércet a redukáló csőben, folyé­kony szénhydrogénnek a vízhűtéses (13) csövön való bevezetése és az égési folya­mat fenntartására szükséges levegőnek, 25 a redukáló cső hosszában sugárszerű kö­zökben (14) csöveken való bevezetésével hevítjük és redukáljuk. A levegő a (14) csöveken át az (1) redukáló cső forgása közben ebbe a csőbe áramlik, mihelyt 30 a (14) csövek a redukáló cső palástján fekvő nyílásaikkal alulra, vagyis az (1) cső fenekére kerülnek, úgyhogy a (14) csövek légkieresztő végei az ércrétegből az (1) redukáló cső belsejébe nyúlnak. E 35 célból a (14) csöveknek külső végei a (15) csapószelepek vannak, melyek a nehéz ségi erő hatása alatt önműködően nyíl­nak és záródnak (3. ábra). A szelep lefelé mozgása mérvének határolására, mindegyik 40 (15) csapószelepen egy-egy (16) ütköző van. A folyékony szénhydrogént a redukáló csőbe vezető készüléknél az ürös (18) tartó, bizonyos közökben, több vízhűtéses (17) fúvókát hord. Ennek a tartónak bel-45 seje megtölthető vízzel, melyet hővel vagy bármely más módon keringésbe hozunk A (17) fúvókák mindegyikét a (19) veze. tékcsövek külön-külön táplálják folyé kony széiihydrogénnel, mely csövek a re-50 dukáló cső belsejében, annak hosszában elrendezett (18) tartó vízterén haladnak át. Ily módon a szénhydrogén a redukáló eső hossza mentén különböző pontokon kerül az érccel érintkezésbe. 55 Ha a redukáló csövet kezdetben ele­gendő hőfokra hevítettük, az ércet betölt jük és a redukáló csövön való áthaladása közben fokozatosan a redukciós hőmér­sékletére hozzuk. Mihelyt az érc ezt a hő­fokot elérte, a felbontatlan szénhydrogént 60 a vízhűtéses (13) csövön vagy a (17) fúvó­kákon keresztül beboesátjuk, amikor is az felbontatlan állapotban, a redukciós hőfokra hevített érccel érintkezésbe kerül, Itt a szénhydrogén felbomlik, nascens, 65 vagyis keletkezési állapotban hatályos szénhydrogént képez és éghető gőzökéi szabadít fel, mire a nascens szénhydro­gén, mely az éghető gőzök és a érc redu­kálását lehetővé teszi, a jelenlevő levegő 70 réven teljesen elég és az ércet az igényelt redukciós hőfokra felhevíti, valamint ezt a hőfokát fenn is tartja. A kondenzáló kamra a derékszögű ha­rántmetszetű, kettős oldalfalú (20) to- 75 ronyból áll (6. ábra). A kettős oldalfalak nak (21) közeiben víz kering. Ily módon a torony bélfalait, egész felületükön vé­gig, mely normálisan a redukáló berende­zés forró gőzeivel érintkezik, vízköpeny 80 hűti. A fémgőzök a toronyba, annak alsó végéhez közel, aránylag nagy felületű (22) nyíláson át áramlanak be. A (22) nyílást a kiválasztott folyadék ellenében a (23) ernyő védi meg. 85 A folyadékot a torony felső végébe ve­zetjük és eső alakjában bocsátjuk le, mely célból a folyadék elosztására fúvókák vannak, hogy apró folyadékcseppekro szétpermetezett esőt létesítsenek, melynek 90 harántfelülete ugyanakkorra, mint a to­rony oldalfalaitól körülzárt űr harántfe­lülete. Ezt azáltal érjük el, hogy a fúvó­kák tartói gyanánt kereteket alkalma­zunk, melyek a folyadékot a fúvókákihoz 95 vezető csövekből vannak összeállítva. Minden egyes keretet külön látjuk el fo­lyadékkal, melynek kifolyását szelepek szabályozzák. A feltüntetett foganatos! tási alaknál a (24, 25, 26, 27, 28, 29 és 30) 100 hét keret van, melyeknek a (24', 25', 26', 27', 28', 29', 30') beeresztő csőtoldatai és a (31) fúvókái vannak (7—10. ábrák). A (24) keret, a torony felső végén a (32) dúcokba foglalható (6. ábra). A torony 105 felső vége nyitott, hogy a fémgőzöktől eb különített gázok távozását lehetővé tegye A (24) keret hordja a (25) keretet (7. ábra) és ezenkívül a két függő (33) cső révén (6. ábra) a (242 ) segédkerettel : (8. ábra) 110 van összekötve. A (242 ) segédkeret hordja a (26) keretet. A (27) keretet (6. ábra), a (34) felfüggesztés révén, a (24) keret hordja. Hasonló (34') felfüggesztések arra szolgálnak, hogy a (28) keretet a 115 (242 ) segédkeretre (8. ábra) felfüggesz szék. A többi (29) és (30) kereteket (6, ábra) a (27) és (28) keretek hordják. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom