99513. lajstromszámú szabadalom • Berendezés iszapnak gőzkazánokból és folyadékhevítőkből való folytonos és önműködő eltávolítására

Megjelent 193Q. évi április hó 1-én . ' MAGYAR KIRÁLY! j^^j^.SZAKADALMI MRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99513. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Berendezés iszapnak gőzkazánokból és folyadékhevítőkbó'l való folytonos és önműködő eltávolítására. Piccardo Cesare nagyiparos Genova. A bejelentés napja 1929. évi március hó 27-ika. A találmány iszapnak gőzkazánokból való folytonos és önműködő eltávolítá­sára alkalmas berendezésre vonatkozik, amelynek lényege az, hogy egy iszapfogó 5 a kazán vízterével két önműködő szelep­pel ellátott keringtető vezeték útján, ame­lyekben a folyadék keringését hőfokkü­lönbség idézi elő, oly módon van össze­kötve, hogy ezen szelepek az iszapfogó le-10 vezető ősapjának egyszerű nyitása vaigy zárása által önműködőlég nyitási vagy zárási helyzetükbe kerülnek. A víz kivétele a kazánból ennek legna­gyobb iszapsűrűségű övében történik, 15 míg a visszavezetés a kazánhoz oly he­lyen csatlakozik, ahol a víz kevésbbé van felhevítve. A víznek a kazán és az iszapfogó kö­zötti keringése célszerűen a vezeték egy 20 részének hűtése által előidézett hőfokesés következtében folyik le. A bejelentés tárgyát teszi az iszapfogó alább leírandó kiképzése is. A találmány egy példaképeni kiviteli 25 alakját a rajz ábrázolja, még pedig az 1. és 2. áJbra a berendezést egy füstcsö­ves kazánnal és egy lángcsöves kazán­nal kapcsolatban szemlélteti, míg a 3. ábra magát az iszapfogót hosszmet-30 szetben mutatja. A (2) iszapfogó az (1) kazánhoz képest úgy van elrendezve, hogy annak vízszíne alatt foglal helyet. A kazánon kiképzett (3) és (4) csatlakozásoktól az iszapfogó-35 hoz vezető vezetékben az (5) és (6) visz­szajcsapó szelepek vannak elrendezve. A kazánt és az iszapfogót összetkötő Vezeté­kek szigetelve vannak, kivévén a vezeték nek egy részét, amely a keringéshez szük­séges hőfokesés előidézése céljából szige- 40 telés nélkül van hagyva. Az ábrázolt ki­viteli alaknál a vezetéknek a vizet az iszapfogótól a kazánhoz visszavezető füg­gőleges része nincs szigetelve. Ezen veze­tékrész hűtőfelületének növelése céljából 45 esetleg bordákkal látható el, vagy kígyó alakjában képezhető ki. (7) és (8) légki­vezető és próbacsapok, (9) az iszapfogó levezető csapja. A vezetékekben az iszap­fogó előtt és mögött bekapcsolt, csatla- 50 kozó karimákkal ellátott (10, 11) esőcson­koik két-két, egymással szemközt fekvő megfigyelő üveggel vannak ellátva, amelyelken át a vezetékben keringő víz mennyisége kívülről megfigyelhető. 55 A hengeres (2) tartány (12) fedelére a vele egytengelyű (13) csődarab van fel­erősítve, amely egy vele egytengelyű (14) csődarabot fog körül. A (14) csődarab a (2) tartány belsejével a (15) lefolyócső 60 útján van összekötve, míg felfelé egy ké­miai reagenst vagy kazánkő elleni szert tartalmazó (16) tartánnyal áll kapcsolat­ban. A kazán vizet az iszapfogóhoz vezető cső a (14) csődarabbal, míg a kazán vizet 65 elvezető cső a (13) csődarabbal van ösz­szeikötve. A kémiai reagensnek az iszap­fogóba való beáramlását a (17) csappal szabályozhatjuk. A (16) tartányt a rea­genssel, ill, kazánkő elleni szerrel a kézi- 70 fogantyúval ellátott (18) zárócsavar ki­csavarása útján tölthetjük meg. A (15) lefolyóosőre a (19) és (20) egymás fölött fekvő csonkakúpok két csoportja van fel­erősítve, amelyek közül a belső (19) cso- 75 port közvetlenül a (15) lefolyócsőre, míg a külső (20) csoport a belső csoportra van szerelve. Ezen elrendezés folytán egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom