99498. lajstromszámú szabadalom • Árutartó, főleg kirakatok és üzlethelyiségek számára

Megjelent 1930Q. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J|||||» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS V 99498. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Árutartó, főleg kirakatok és üzlethelyiségek számára. Karácsonyi Ferenc kereskedelmi ügynök és Gebey Ferenc lakatosmester Budapest. A bejelentés napja 1929. évi február hó 16-ika. A különböző áruknak kirakatokban és üzlethelyiségekben tetszetős és ízléses formában való csoportosítása és kiállítása a forgalom fokozása szempontjából tudva-5 levőleg nagy fontosságú. Eddigelé e célra a mindenkori, kiállítandó áru természetének megfelelően megszerkesztett, különleges árutartók, szolgálnak, melyeknek beszerzése és beépítése azonban tetemes 10 költséggel jár, azonfelül csak bizonyos áruknál használhatók fel, úgyhogy más természetű áruknak bemutatására alkalmatlanok. Ezzel szemben jelen találmány tárgya 15 oly árutartó, mely különleges kiképzésénél fogva lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb természetű árukat akár a kirakatban, akár az üzlethelyiségben ügyes elrendezéssel és csoportosítással mutathassuk 20 be. Emellett a találmánybeli árutartó oh csón szerezhető be, könnyen fel- és leszerelhető és bárki által kezelhető. A találmánybeli árutartó ugyanis lényegében fémlemezből készült sínekből 25 vagy csövekből áll, melyekben egymástól bizonyos távolságban hosszúkás kivágások és furatok vannak kiképezve, úgyhogy a kivágásokon keresztül rugalmas huzalból készült és mindenkori célnak megfe-30 lelően alakított kengyelnek derékszögben meghajlított végei tolhatók és ez utóbbiak a furatokba vezethetők be, miáltal a kengyelek helyzetükben tartatnak és áruk elhelyezésére használhatók fel. 35 A mellékelt rajzon a találmánybeli árutartó néhány példaképeni foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak elülnézete, a 2. ábra ugyanennek vízszintes metszete, ío illetve felülnézete. A 3. és 4. ábrán egy további foganatosítási alak elülnézetben és vízszintes metszetben látható. Az 5. ábra végül a harmadik foganatosítási 45 alaknak exonometrikus képe. Az 1. és 2. ábrán bemutatott foganatotosítási példa szerint a kellő hosszúságú fémszalagból készült, előnyösen U-alakú (1) sín középső oldalában egymástól bizo- 50 nyos távolságokban párosával hosszúkás (2) kivágások, a derékszögben meghajlított (3) szárakban pedig (4) furatok van-' nak kiképezve. Az egy síkban kiképezett (2) kivágások és (4) furatok, miként ez p 55 2. ábrán látható, arra szolgálnak, hogy egy-egy, rugalmas huzalból készült (5) kengyelnek derékszögben meghajlított (51

, 5") végei a (2) kivágásokon keresztüldugva a (4) furatokba bevezethetők legye- 60 nek és ezáltal az (5) kengyel vízszintes helyzetében (1. ábra) tartassék. Az (5) kengyel alakjánál fogva pl. alma, narancs vagy hasonló gyümölcs alátámasztására kiválóan alkalmas, mert a gyümölcs meg- 65 fogás nélkül minden oldalról megszemlélhető. Az (5) kengyel alatt elrendezett, lemniszkátára emlékeztető alakú (6) kengyel viszont két gyümölcs tartására is alkalmas. E kengyelekre azonban üvegla- 70 pocskák is helyezhetők, melyeken azután másfajta áruk rendezhetők el. A bizonyos hosszúságban előállított (1) sínek a kirakatban vagy üzlethelyiségben a (7) furatokon keresztül bevert szegek 75 vagy keresztiildugott csavarok segélyével akár a falon, akár pedig szegélyléceken könnyen és gyorsan megerősíthetők, il-