99473. lajstromszámú szabadalom • Központi folyadékfűtési eljárás és berendezés

— 2 — hogy a (7) vezetéket a rajzon ábrázolt mó­don manóm éter cső alakjában képezzük ki, mimellett a (7) vezeték az (1) kazánba légiéiül torkollik be. Ily módon a víz-5 áramlás egyértelműségén kívül elérjük, hogy a (7) vezetéken át a kazánban levő gőz nem áramolhatik be a (6) tárolóba és viszont a (6) tárolóban levő levegő vagy gőz sem juthat a kazánba. 10 A folyamat kezdetén az (1) kazán víz­zel van teli s a ihőfcözlő egész fűtőfelüle­tén vízzel van borítva. A nagymérvű hő­átadás folytán fejlődő gőz nyomása csak­hamar annyira emelkedik, hogy a vizet 15 a (3) vezetéken át a kazánból kiszorítja. Amint a víz szintje a (2) hőközlő alsó felülete alá száll, a most már csupán gőzzel körülvett hőközlő hőátadása s ez­zel kapcsolatban a további gőzfejlesztés 20 csökken, úgyhogy végül a gőztér falain lecsapódó gőz mennyisége nagyobb lesz, mint a fejlődőé. Elhhez képest a kazán­ban uralkodó gőznyomás esik, mire a le­hűlt víznek a (7) vezetéken át való visz-25 szaáramlása megindul. A kazánba be­áramló hidegvíz a gőz hőfokát, ill. nyo­mását tovább csökkenti, így tehát a visz­szaáramlás mindaddig tart, aimíg az (1) kazán ismét meg nem telik. Az ekkép új-30 ból vízzel borított (2) hőközlő ekkor ismét teljes hatásosságával működik, a vizet felhevíti, úgyhogy a gőzfejlődés ismét megindul ós a játék újból kezdődik. A berendezés ezen egyszerű kivitelénél 35 különösen lassú áramlásnál bekövetkez­hetek, hogy a (2) hőközlő lűtőtelületeinek hatásossága éppen annyira csökken, hogy a fejlődő gőz mennyisége a lecsapódott víz mennyiségével egyenlő és a berendezés 40 metastabil, holt helyzetbe jut. A keringés ilyenkor megáll. Ennek megakadályozása céljából célszerű a (2) hőközlő fűtőfelü­letét egy víztartó (8) köpennyel ellátni. E köpeny alsó (9) kifolyó csövének (10) 45 nyílása a köpeny és a hőközlő közötti keresztmetszethez képest szűk. Ily módon az ezen víztartóköpenyiben foglalt s a (2) hőközlővel közvetlenül érintkező víz áramlását, a víz főtömegének áramlásá-50 hoz képest, késleltetjük, miáltal elérjük azt, hogy a (2) hőközlő hűtőfelületei még vízzel érintkeznek ós így a gőzfejlődés még mindig tart, amikor a víz főtömegé­nek felszíne már a hőközlő alsó felülete 55 alá került. A gőznyomás csökkenése az ily kivitel mellett csak akkor kezdődik el, amikor a i(8) köpeny és a (2) hőközl/j felületei között helyetfoglaló víz a (10) nyíláson át már kifolyt. Mivel ez a kis mennyiségű utánfolyó víz nem emeli szá- 60 mottevően a víz szintjét, s így az to­vábbra is a hőközlő alatt marad, a (8) köpeny és a (2) hőközlő között volt víz­nek lefutása után a hőközlő egész felülete már csak gőzzel érintkezik, tehát a hő át- 65 adás csökkenése, ezzel kapcsolatosan a gőznyomás csökkenése és a víz vissza­áramlása feltétlenül bekövetkezik. Mivel a nyomás esése és a víz fcinyomó­dása között maradó időköz aszerint hosz- 70 szabb vagy rövidebb, amint a hőközlő és a (9) köpeny között levő víz kifolyását jobban vagy kevősbbé késleltetjük, vagyis amint a (10) nyílás méretét változtatjuk, a löketek időtartamát s ezáltal a rend- 75 szer teljesítményét a (10) nyílás méretét befolyásoló (11) tűszeleppel szabályoz­hatjuk. Célszerűnek mutatkozott továbbá a (3) kivezető csőnek az (1) kazánban levő nyí- 80 lását nem a kazán fenekén, hanem mint az a rajzon ábrázolva van, afölött és a (2) hőközlő, ill. a (8) köpeny alatt elrendezni. Ennél az elrendezésnél ugyanis a folya­dék kiáramlásakor először a kazán mele- 85 gebb felső vízrétege távozik el s a kazán­ban a leghidegebb alsó rétegekben fog­lalt víz marad visza, ami a gőzfejlődés h'csökkenésére, illetve a depresszió be­álltára előnyös. 90 Hogy a (8) köpeny és a (2) hőközlő kö­zötti ikésleltetten lefolyó túlhevített víz ne legfelül helyezkedjék el és gőzt to­vábbra ne fejlesszen, a (8) köpeny (9) le­folyó csövének (10) kii oly ó nyílását cél- 95 szerűen közel a kazán fenekéhez, vagyis a hidegebb vízrétegekben rendezzük el. Hogy továbbá a (7) csőből befolyó, il­letve a kazán tetején lecsapódó víz ne közvetlenül a (2) hőközlő felső fűtőfelüle- 100 téré jusson s ezáltal esetleg nem kívána­tos hirtelen gőzfejlődést ne okozzon, a (2) hőközlő felett célszerű a (13) ernyőt elrendezni, amelynek (14) nyúlványa a kazánba jutó hidegvizet a kazán legalsó 105 résziébe vezeti. A (13) ernyőn egyúttal a bejutó hideg víz szétterül, tehát hűtő ha­tasa fokozódik. A példakép leírt eljárás működése nem szorítkozik víz alkalmazására, ha- 110 nem víz helyett pl. alkoholos vizet vagy általában folyadékokat, ill. azok keveré­két is alkalmazhatjuk. Lakásíűtéseknél célszerűen olyan fűtőfolyadékot, illegve íolyadékkeveréket használunk, amelynek 115 forráspontja 50—150° között van. A (2) hőközlőt célszerűen gőz fűti, a találmány azonban nincs a fűtőközeg mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom