99464. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfeszültség káros hatásai elleni védelemre

Megjelent 1930 Q. évi április hó 193-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99464. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Berendezés nagyfeszültség káros hatásai elleni védelemre. Siemens-Reinig-er-Veifa Gesellschaft für medizinische Technik m. b. H. Berlin. Pótszabadalom a 96350. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1927. évi julius hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 10-ike. A törzsszabadalom szerint a nagyfe­szültség káros hatásainak kiküszöbölése céljából veszély esetén a nagyfeszültséget, a késéssel dolgozó mechanikus kapcsolók 5 mellőzésével egy azonnal működésbe lépő, célszerűen a transzformátor primér teker­csét rövidrezáró szikrapálya által tüntet­jük el. Ez a kisülési pálya akként van a nagyfeszültségű körre kapcsolva,, hogy 10 csak a nagyfeszültségű körben keletkező feszültségeltolódásokra lép működésbe. Ez az utolsó feltétel ily védőberendezés helyes működése szempontjából lényeges. Mert, ha pl. a kisülési pályát nagyfrek-15 venciájú rezgések is gerjesztenék, amelye­ket közvetlenül a nagyfeszültségű vezető megérintése előtt átugró szikra egy oly rezgőkörben létesít, mely a kisülési pályá­val valamely vonatkozásban áll, akkor a 20 készülék folytonosan működnék oly Rönt­genberendezéseknél, amelyekbe forgó nagyfeszültségű egyenirányító, vagy más szikrapálya van beépítve. Ily esetekben, amidőn a törzsszabadalom 25 szerinti kisülési pályát másutt átugró szikrák veszélyeztetik, a találmány értel­mében különleges intézkedéseket teszünk, hogy a káros villamos rezgéseket a kisülési pályától távol tartsuk. Ez célszerűen ak-30 ként történik, hogy közvetlenül a kisülési pálya elé egy fojtótekercset kapcsolunk, esetleg oly készülékekkel együtt, amelyek lehetővé teszik, hogy a rezgések a fojtó­tekercs előtt könnyen kiegyenlítődhes-35 senek. A rajz a találmány szerinti kapcsolást mutatja. A nagyfeszültségű tekercselés (s) végeit mesterséges 0-pont létesítése végett egy feszültségosztó hidalja át. Ez célsze­rűen két vagy több sorba kapcsolt (cl, c2) 40 kondenzátorból áll. A (p) alacsonyleszült­ségű tekercs az (t) szikrapályára van kap­csolva, amelynek elektródáit a (kl) és (k2) fémtörnbök képezik. E fémtömbök között egy vékony (m) fémfólia fekszik, amelyet 45 mindkét oldalán vékony szigetelőréteg, pl. papír borít. Az (m) fémfólia a (d) fojtó­tekercsen át a (cl, c2) kondenzátortelep közepével, tehát oly ponttal van össze­kötve, amely üzem közben földpoteneiállal 50 bír. Különleges kondenzátorokat, amelyek a fémfólia és a fémtuskók által kiképezett három szikrapályával párhuzamosak, a példaként! esetben nem tüntettünk fel, mert az elektródák egymással szembeni 55 kapacitása a kívánt hatáshoz elegendő. Ha a nagyfeszültségű körben valami hiba folytán feszültségeltolódás lép fel, akkor a kondenzátortelep közepe földdel szemben megfelelő potenciált vesz fel. A 60 fémtuskók és fólia által képezett két szikrapálya egyike működésbe lép, a fém­fólia megolvad vagy elgőzölög és ezáltal a (kl) és (k2) fémtuskók között ív-kisülést vált ki, amely a nagyfeszültségű transz- 65 formátor primér tekercsét rövidrezárja. A nagyfeszültségű körben, vagy a nagyfe­szültséget vezető részek között átütő szikra a (kl, k2) kisülési pályát nem mű­ködteti, még akkor sem, ha e szikra erős 70 villamos rezgéseket vált ki. Mert e rezgé­sek a nekik legkevesebb ellenállást nyújtó líton. tehát a kondenzátorokon át záródná­nak, anélkül, hogy a kisülési pályára át­terjednének, amelynek útját a (d) fojtó- 75 tekercs zárja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom