99462. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kerékabroncs

— 2 — letének behajlással szemben való ellenállása a futófelület közepén, a gumi és a merevítő anyag ellenállásától eltekintve, kizárólag a légnyomástól függ. A futófelület 5 szélein azonban a benyomódással szemben a belső légnyomás mellett a falak merevsége is hat s így a széleken erős ellenállás mutatkozik. A belső légnyomás a falakat kiegyenesíteni, ill. kihajlítani törekszik s 10 így ellenállásukat a befelé való hajlítással szemben jelentékenyen fokozza. Ebből következik, hogy, az abroncs keresztmetszetét véve alapul, a futófelület közepét csupán a levegő, míg a futófelület szó-15 leit a falaknak a légnyomás folytán felfokozott merevsége is támasztja. Ezt a hatást az 1. és 2. ábrákon szemléltetett kivitellel érjük el, amely mellett a futó felületnek a talajjal érintkező része 20 lapos, míg a 3. és 4. ábrák szerinti kivitelnél a futófelület homorú alakja folytán a futófelület szélein nagyobb a terhelés, ill. nagyobb a talajra négyzetcentiméterenként eső nyomás. 25 Az 5. és 6. ábrákon (f—f) jelzi az abroncsnak a talajjal érintkező ellapult részét. A futófelület széleinek ellenállása egyrészt a nagyobb tömegű anyag, másrészt a falak fentebb említett ellenállásá-30 nak következtében nagyobb. A futófelület a talajjal négyszögletes felületen érintkezik s a benyomódással szemben való, a falaktól eredő ellenállás a négyszög végei felé nagyobb, mint a középen, azon egyszerű 35 oknál fogva, hogy a falak ezen négyszög* ill. lapos rész végei felé alig, míg a középrészen jelentékeny mértékben vannak behajlítva. Látható, hogy az abroncs és a talaj kö-40 zötti, közel négyszögletes érintkező felületen a nyomás igen egyenletesen oszlik el, mimellett legnagyobb a négyszög szélein és végein. A belső légnyomás a falak behajlásával 45 szemben ellenállást fejt ki, miáltal azokat támasztja és az abroncs futófelületének megtámasztásában is segíti, ami részben már a falak alakjából is következik. Az abroncs falai a (g) alaprészekben 50 végződnek, amelyek a rajz szerint karimákkal vannak ellátva, azonban alakjuk tetszésszerinti lehet. Az abroncs, a keréktalphoz viszonyított csúszásának megakadályozására, a kerék karimájában kiképezett (nem ábrázolt) bemélyedésekbe illő 55 (h) szemölcsökkel látható el. A rajzokon sima, mintázatlan köpeny van feltüntetve, azonban a köpeny természetesen tetszésszerinti megfelelő hornyolással láthatóéi. A kerék kormányzásának megkönnyítése 60 céljából különösen előnyös egy a középen kevéssé magasított hornyolás alkalmazása. Bár a találmány szerinti köpenyekhez a szokásos körkeresztmetszetű tömlők is al- 65 kalmazhatók, mindenesetre előnyben részesítendők az ábrákon szemléltetett, a köpeny alakjának megfelelően kiképzett tömlők. Szabadalmi igények: 70 1. Belső tömlőből és külső köpenyből álló pneumatikus kerékabroncs, azzal jellemezve, hogy a külső köpeny terheletlen állapotban befelé horpadt oldalfalakkal van kiképezve, amelyeknek 75 egymásfelé való horpadása terhelés alatt növekszik. 2. Az 1. alatt igényelt pneumatikus kerékabroncs kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső köpeny terhelet- 80 len állapotban és rendes haladási nyomás mellett lapos vagy homorú keresztmetszettel bíró futófelülettel van ellátva és hogy ez a kerék karimájánál lényegileg nagyobb szélességű. 85 3. Az 1. vagy 2. alatt igényelt pneumatikus kerékabroncs kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a futófelületes rész belső felülete harántirányban ívelt vagy domború. 90 4. Az 1., 2. vagy 3. alatt igényelt pneumatikus kerékabroncs kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a futófelület azt oldalirányban merevítő elemekkel van ellátva. 95 5. A 3. vagy 4. alatt igényelt hornyolással ellátott pneumatikus kerékabroncs, azzal jellemezve, hogy a hornyolás a kormányzás megkönnyítése céljából keresztmetszetben domború. 100 2 rajzlap melléklettel. Pallu.s nyomda, Budapest.