99435. lajstromszámú szabadalom • Záróhüvely szalagvasabroncsokhoz

— a — elmozdulása könnyen azt eredményezheti, hogy a (c) bemetszések a szalagvasból ki­mozdulnak, ami által a záróelem tartós­sága természetesen kérdésessé válik. 5 Az új (al) záróhüvelynél ezeket a hát­rányokat azáltal küszöböljük ki, hogy a két (f) hüvelyszár először némi játék ha­gyása mellett a szalagvas széleit átfogó, a záróhüvely hosszmenti széleit képező, fer-10 dén kiálló (bl) részekhez csatlakozik, az­után ferde vagy domborodó alakban a hü­vely hátsó részétől eltávolodik és utóbbitól nagyobb távolságban, de egymástól kis tá­volságban végződik (4. ábra). Amidőn az 15 így kiképezett záróhüvelyt a zárás létesíté­sénél, a (c) bemetszések kiképzése előtt, erősen összenyomj uk, a hüvely kát (f) szár a a hüvely közepe felé hajlik és emelő gyanánt működve ,a hüvely hosszmenti (bl) széleit a 20 szalagvas széleihez húzza, tehát szorosan a (d) szalagvas hosszmenti szélei köré fek­szik (3. ábra). A két. hüvelyszár között az (1) záróhüvely összenyomása előtt megvolt hézag a száraknak a hüvely közepe felé való hajlítása folytán majdnem teljesen 25 záródik. Az ismert záróhüvelyek meglehe­tősen kiálló szélei tehát nem jönnek létre és a hüvely a szalagvas végeit sokkal szi­lárdabban tartja össze, ami által kiküszö­böltük azt, hogy a (c) bemetszések a sza- 30 lagvasból kimozduljanak. Szabadalmi igény: Egy darab szalagvasból vagy lemezből haj­lított záróhüvely vagy kapocs szalagvas­abroncsokhoz, azáltal jellemezve, hogy 35 a hüvely két szára először játék hagyása mellett a szalagvas széleit átfogó a záró­hüvely hosszmenti széleit képező részek­hez csatlakozik, azután ferde vagv fel­felé domborodó alakban a hüvely hátsó 40 részétől eltávolodik, hogy a hüvely ösz­szenyomásánál emelő gyanánt működve, a hüvely hosszmenti széleit a szalagvas széleihez húzza és a hüvely kiszélese­dése az összenyomásnál elkerülfcssék. 45 1 rajzlap melléklettel. I'nll;is nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom