99410. lajstromszámú szabadalom • Véső, a kőhasításhoz való éknyílások előállítására

Megjelent 1930. évi március hó 11-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 994ÍO. SZÁM. — Xlla/. OSZTÁLY. Véső, a kőhasításhoz való éknyílások előállítására. Dworzak Ferdinánd tisztviselő Wien. A bejelentés napja 1929. évi febrnár hó 20-ika. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi február hó 24-ike. A találmány a kőhasításhoz való éknyílásoknak gépi ütőszerszámok segélyével eszközlendő előállítására szolgáló vésőre vonatkozik és lényegileg abban áll, 5 hogy a szerszámnak a kőbe hatoló munkarésze. mely vége felé vékonyodik, elliptikus, ovális vagy két csúccsal bíró, keresztmetszetű alakkal van kiképezve. A találmány további jellemzője a véső nye 10 lének sajátos kiképzésére vonatkozik. Az ékalakú nyílásoknak, gerezdkövekben, nyomólégkalapács segélyével való előállítására, mely nyílásokba ezután a hasítóékeket illesztették be, eddig lefelé 15 vékonyodó, oly vésőket alkalmaztak, melyek négyszögkeresztmetszetű, négyélű acélból voltak előállítva, úgyhogy a kő ben lényegileg piramisalakú lyukak keletkeztek. Miután a kő, a tapasztalajt sze-20 rínt, az ékalakú nyílás élsarkában hasad, ennek folytán a hasadási felület szabálytalanná vált. Ezenkívül a nyomólégkalapács perselye, mely a véső eddig ugyancsak négyszögkeresztmetszetű nyele szá 25 mára bélés gyanánt szolgált, az éleken, nevezetesen a kalapács ferde állása esetén, nagymértékben volt igénybevéve, minek következtében a kalapács perselye gyakran kiszakadt. A találmány értelmé-30 ben e hátrányokat kiküszöböljük és úgy a vésőnek szilárd és törés ellen biztonságot nyújtó befogását, mind pedig a kő sík hasadási felületét is elérjük. A robbanószerek bevitelére való furatok előállítás 35 sára szolgáló szerszámokhoz, melyek tetszőleges kiképzésű fúrókoronával vannak ellátva ós csakis homlokfelületükkel dolgoznak, a találmánynak semmi köze sincs, A találmányt a rajzon ábrázolt fogana-45 50 tosítási példa kapcsán fogjuk részleteseb- 40 ben elmagyarázni. Az 1. és 2. ábra egy véső elől-, illetve oldalnézetét mutatja. A 3. ábrán a nyomólégkalapács perselyének eddig alkalmazott kivitele látható. A 4. ábra e perselynek a véső új nyélí'ormájához alkalmazkodó kiképzését, hosszmetszetben és keresztmetszetben mutatja. Az 5. ábra a véső keresztmetszeti alakját, nagyobb léptékben tünteti fel, míg a 6. ábra különböző alakú éknyílásokkal bíró kőgerezdot mutat. A 6. ábrán a három különböző alakú éknyílásnak megfelelő hasadási vonalak vannak feltüntetve, mimellett az (a) hasa dási vonalnak a négyszögű (11) éknyílá sok, a (b) hasadási vonalnak az ovális (12) éknyílások, a (c) hasadási vonalnak pedig a két csúcsos keresztmetszettel rendelkező (13) éknyílások szolgálnak alapul. A négyszögű (11) éknyílásnái, amint azt eddig előállították, a hasadási felület az éknyílás egyik élében kezdődik, mimellett a struktúra szilárdságától függően az 65 egyik éknyílásnái az egyik, a legközelebbi éknyílásnái pedig a másik él szerepel hasadási él gyanánt, aminek megfelelően a hasadási felület szabálytalanná és egyenletlenné válik. Ovális (12) éknyílások esetében az előbb említett szabálytalanság lényegesen kisebb, miután az éknek az ovális éknyílásba való behajtása alkalmával a hasadási felület lényegileg az ovális nagy axisa irányában halad. Két csúccsal bíró keresztmetszettel rendelkező (13) éknyílás a hasadási felület 55 60 70 75