99407. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok között nyomás alatt és magasabb hőmérsékleten végbemenő katalytikus reakciók kivitelére

kezeiének olyanunk kell lennie, hogy meggátolja az (1) és (4) csövek közötti térben loglalt gázoknak az (1) cső belső felületével való érintkezését, ügy az (1) cső, mint 5 a (2) fedő hűtőkkel lehetnek ellátva; ezek függetlenek is lehetnek az (1) és (4) csövek közötti térben foglalt hűtőtől. A (3) fenéken átmenő (27) cső vezeti be a katalyzálandó gázokat a készülékbe. A (27) 10 cső végén elhelyezett (28) fúvóka a (23) alkatrésszel ejektort létesít, mely a (22) diffúziós kúppal és a (29) szívóvezetékkel van ellátva. A katalyzálandó gázok oly nyomásra komprimálva jutnak a fuvn-15 kába, mely nagyobb a készülékben uralkodó nyomásnál, minek következtében a gázok a készülékbe való beáramlásuk közben expandálnak, amikor is potenciális energiájuk egy része kinetikai energiává 20 alakul át, melyet az ejektor a készülékben foglalt gázok keringtetésére használ fel. A (28) fúvóka a rajzban fel nem tüntetett szerkezet segélyével tengelyirányban eltolható, miáltal a fúvókának relatív 25 helyzetbe a diffúziós kúphoz képest megváltozik. A fúvóka belsejében elhelyezett szabályozótű, fel nem tüntetett szerkezet segélyével, tengelyirányban szintén eltolható. Ezzel a két szerkezettel módunkban 30 van úgy a keringőgázok sebességót, mint a keringő és friss-gázok arányát a legtágabb határok között változtatni. A kompresszorból jövő gázok, a készülékben már benfoglalt gázok megfelelő 35 mennyiségével való keveredésük után, először az (5) és (12), majd a (4) és (8), a (8) és (9) és a (12, 14) felületükkel határolt térbe áramlanak. Azután a (15) nyílásokon át a (11) csőbe kerülnek, melyben a 40 (21) elektromos fűtőkészülék foglal helyet. Innen, a (11) cső felső részében kiképezett nyílásokon át kiáramlanak és a (10) és (11) csövek közötti térbe jutnak, mely a katalyzátort tartalmazza. A gázok azután 45 (9) és (10) csövek közötti teren vonulnak végig és a (20) áttöréseken át az (1) és (4) csövek közötti térbe jutnak, ahol a hűtők hatására kellő hőmérsékletre lehűttetnek. Eközben a képződött vegyületek kiválnak 50 és kondenzálnak. A kondenzátum (31) térben gyűlik össze, ahonnan a (32) csövön át elvételezheit'ő. A beáramló friss gázok most már a (29) csatornákon át magukkal ragadják a gázokat és a már ismertetett 55 módon újból átkeringtetik a készüléken. Egyrészt a (8) ós (9) csövek és másrészt a (9) és (10) csövek közötti tereken átvonuló gázok között hőkicserélés megy végbe, melynek hatására az utóbbi gázok, melegüket, az előbbieknek átadják. A (9) öO csövet, ez okból, felületét növelő hornyokkal, bordákkal stb. láthatjuk el; célszerűen a (4) cső is előnyösen bordás vagy hornyolt, mely cső fala révén a (4) és (1) cső közötti teret átjáró gázok, melegüknek 65 egy részét, a (4) és (8) csövek közötti télben foglalt gázoknak átadják. A 2. ábra az 1. ábra szerinti készüléknek oly változatát szemlélteti, mely ez utóbbitól főleg a (33) és (34) fémtömbölc 70 alkalmazásában különbözik. Ezen tömböli egyike, a (33) tömb fent, a másik, a (34) tömb lent van elrendezve. A tömbök mindegyike két nyílássorozattal van ellátva; ezek a nyílások arra szolgálnak, hogy a 75 gázoktól egymás után átjárt tereket egymással összekössék. A két nyílássorozatnak helyzete és célja a rajzból minden további nélkül kitűnik. A 2. ábra a tömbök keresztmetszeteit szemléltetik, melyeknek 80 mindegyikében a tömbök két nyílássorozatának egyike látható. A 3. és 4. ábrák oly hűtőkkel felszerelt készülékeket szemléltetnek, mely a gyakorlatban igen célszerűnek bizonyult az 85 (1) csőnek és az (1) és a (4) csövek közötti térbe áramló gázok egyidejű hűtésére. A 3. ábrában szemléltetett kiviteli alaknál az (1) csövei (35) cső fekszik koncén- 90 trikusan, mely ugyan önmaga nem képes a reá ható nyomásnak ellenállni, azonban a reá ható nyomást a nagy szilárdságú (1) esőre rugalmasan átviszi és ez utóbbinak alakváltozásait követi, úgyhogy az (1) és 95 (35) csövek érintkező felületei közötti tömítés mindig tökéletes. A (35) cső külsq falán elrendezett csatornák sorozatán hideg fluidum vezettetik át, mely a gázokat és az (1) csövet kellő hőmérsékletre 10C lehűti. A 4, ábra szerint a (35) cső két (36, 37) csővel van helyettesítve. A két kiviteli alaknál a gázokkal érintkező felületeket célszerűen hornyokkal látjuk el. Ennél a 10E hűtőtypusnál elkerüljük a gázok és a.z (1) cső belső felülete közötti közvetlen érintkezést, Az ismertetett példákban a gázok hatszor vonulnak át a cső felső részén, melyben rigy a reakció, mint a hővissza- ll( nyerés végbemegy; azonban oly készülékeket is építhetünk, melyeknél a gázok ezt a teret még többször járják át. így pl, a gázok, ahelyett, hogy az 1. és 2. ábrákban szemléltetett és az 5. és 8. ábrákban ilf vázlatosan jelzett utat követnék, pl. a 6,