99388. lajstromszámú szabadalom • Készülék meggyujtott szivarkák kiadására

3 — kor a (44) hiasítéknak másik szára hatásos, a szivarka a gyújtási hielytől visszahúzatik és aztán a csőből a (24, 25) karokra esik, ahol könnyen elérhető, vagyis 5 megfogható helyzetben fekszik. A késaü léknek egyik sajátossága azon kontaktusrészek különleges elrendezésében áll, melyeiknek hatása folytán, a gyujtóspirális azon út közben, melyen a kapcsolóit) rész az egyik véghelyzetből a másikba ér, rövidre záratik vagy az áramkörbe bekaipesoltatik. Ezek a kontaktusTészek ugyanis akként vannak szerkesztve, hogy a szivarka egyik végének a gyujtóspirá-15 lishoz való érésénél működésbe jönnek, míg működésük azonnal megszűnik, mihelyt a kapcsolórész út jának másik végéhez árt. A feltüntetett példáiban a gyujtóspirá-20 üs számára való kapcsolórészt maga a (16) cső képezi, mely az egyik végállásban oly helyzetet foglal el, hogy a szivarkát szabadon bocsátja, ill. kiiadja. Ennek megfelelően a komtaktuerészek akként 25 vannak szerkesztve, hogy az áramnak a gyujtóspirálison való átmenete mindjárt a (16) csőnek a kezdeti állásból való kimozgásakor veszi kezdetét és amint a (16) cső a másik helyzetbe ér, ezen áramaimev 30 net megszűnik. Az eközben eltelő időtartam elegendő a szivarka meggyújtására, ha közben a szopókavégen megfelelő szívás van. A szívás a gyujtóspirálisnak bekap-35 csolásával egyidejűleg veszi kezdetét és addig tart, vagy esetleg még valamivel tovább, míg a gyujtóspirálison áram folyik keresztül. A hőnek ezen idő alatt történő beszívása következtében a szivar -40 kának meggyújtandó vége meggyullad. A szívóhatás megkezdése céljából a (16) csőnek (38) vége a (45) hasítékkal (5 ábra) van ellátva, mely, mihelyt a (16) csövet a szivarkával együtt elforgatni 45 kezdjük, a (40) szívócsővel összeköttetésbe jön. Ez az összeköttetés addig mar rad fenn, míg a szivarka a leírt módon meg nem gyullad. A (45) hasítékkal egy a (37) hüvelyben elrendezett (39) nyílás 50 korrespondeál, mely akként van alakítva, hogy a (40) cső felé való összeköttetésit a (16) csőnek úgy elforgatásánál, mint hosszirányú elmozgásánál fenntartja. A kiürített (16) csőnek új szivarka fel-55 vétele céljából az eredeti helyzetbe való visszavezetése vagy a (19) fogantyú segélyével való visszaforgatás útján eszkö zölhető, vagy pedig akként is történhetik, hogy az elforgatott részek egyikével egy rúgó van összekötve, mély a csőnek a 60 kiadó irányban való elforgatásánál megfeszül és aztán a csövet az eredeti helyzetbe önműködően vissziacsiappantja. Egy ily foganatosítás! alak a 3. ábrában van feltüntetve, aliol is a (16) csőnek a jobb- 65 oldalon kinyúló vége a (47) spirális rúgóval vam összekötve, melynek (48) vége a (15) csőtoldathoz van erősítve, míg másik vége a (16) csőhöz van erősítve. Az elrendezés olyan, hogy a (47) rúgó a (16) cső- 70 nek a nyugalmi helyzetéből a kiadóhelyzetbe való forgatásánál megfeszül és ennek következtében a (16) csövet, ha a (19) fogantyút szabadon bocsátjuk, az eredeti helyzetbe forgatja vissza. 75 A (16) csőből kieső szivarka felfogására szolgáló (24) és (25) karok a feltüntetett foganatosítási alaknál két fémszalagból állanak, melyek (50) csavarok segélyével a tárnak hátsó falán (4. ábra) vannak 80 megerősítve. Ezek a fémszalagok a tár alatt rézsútosan előrenyúlnak, azután az (51) helyen csiatornaszerűen vannak meghajlítva és végükön felfelé vannak görbítve, úgyhogy a szivarkák a 9. ábrában 85 jelzett módon felfoghatják és megtarthatják. A (24, 25) tartókarok alatt a (26) hamucsésze van elrendezve, mely a szivarkáról lehulló hamu felvételére szolgál, de 90 egyébként is hamu csészén ek használható. A tartókarok ezenkívül még arra is szolgálhatnak, hogy a cigarettázás közben a szivarkát időnként oda-vissza helyezzük, míg a szivarka vége a (26) csészébe dob- 95 hiató és így külön hamutartóra nincs szükség, a jármű padozata pedig hamutól és szivarkavégefctől tisztán tartható. A (26) hamucsésze a felfelé nyúló (57) hátsó fallal bír, mely a hátsó oldalon a 100 rúgós (52, 53) karokkal függ össze, melyek a 3. ábrában látható módon felfelé divergálnak. Ezen karok alsó részeiben a behajtásokból alkotott (54) kiszögelések (4. ábra) vannak kiképezve, melyek az 105 (57) hátsó falnak (55) és (56) áttöréseibe illeszkednek. A rúgós (52, 53) karoknak felső (58) végei a (10) tár hátsó falának (59, 60) kivágásaiba nyúlnak és ezekben a karoknak rugalmassága folytán tartat- no nak meg, miáltal a hamucsésze a tárral Össze van kapcsolva. A hamucsésze lekapcsolása céljából nem kell egyebet tenni, mint az (52, 53) karóiknak végeit kissé egymás felé hajlítani, amikor is a 115 karoknak (58) végei az említett kivágá-