99379. lajstromszámú szabadalom • Plombáló eljárás, hozzávaló plomba és fogó
— 2 — peremmel csak négy keskeny (B) gerincrész révén függ össze. Ezzel a plombát még sérthetetlenebbé tesszük. A hasítékok természetesen a plomba más alakjaiíj nál is alkalmazhatók. A plombáló eljárás keresztülvitelére szolgáló készülék, röviden plombafogó, mindenekelőtt a (4) működtető emeltyűből áll, mely fogas szegmens segélyével 10 az (5) fogasrúdat mozgatja. A fogó továbbá záró odorból és a (6) vályúból vagy teknőből áll, mely a plombafogó testében eltolható és a fogóból annyira kihúzható, hogy a kötőfonalnak egymással összekötő tendő két ága könnyen helyezhető be. A (6) teknő hengeralakú (7) tartókarral van ellátva, mely belső végén (8) szegmenst hord. Ez utóbbi némi súrlódással csúszik a megfelelő perselyben, ami a teknőnek, 20 eltolása alkalmával, bizonyos stabilitást kölcsönöz. A (7) kar vezetésére a fogó törzsében kiképezett, már röviden jelzett (9) persely szolgál. A teknő mozgását a (10> csap határolja, melyhez a (7) tartókar 25 alsó oldalán kiképezett lapos vállrész szorul. A teknő, visszahúzott vagyis a fogóba betolt helyzetében, a villás (11) nyugaszra fekszik fel. A teknőben (odorban) csekély surlódás-30 sal a (12) kölyü vagy tövis van elhelyezve, mely felfelé vagy lefelé mozgatható. E tövis négy acéldrótból álló kis, (131 , 132 , 133 , 134 ) rúgóval van ellátva. A 6. ábrán felülnézetben látható, hogy a 35 rúgók ós a tövis miként tartják fogva a teknőben a kötőfonal két ágát. A kis acéldrótrúgók a tövis alsó végén Amannak megerősítve, míg azoknak felső végei a tÖA'isnek négy sugárirányban benyúló (141 , 40 142 ...) hosszhornyában (5., 7., 8. ábra) szabadon mozoghatnak és pedig a tövissüllyesztés mértékének megfelelően. A tövis felső vége kúposán van kiképezve és kb. 7 mm mély (15) furattal van ellátva, 45 amelybe a négy sugárirányú horony torkol és amelybe a rúgók végei behatolhatnak. A teknő fenekében szintén négy horony van elrendezve, amelyekbe a rúgók akkor hatolhatnak be, ha a teknőben nin-50 csen kötő fonal és a tövis lefelé van húzva. A (6) teknő fala, egymással szemben lévő helyeken, (161 ) és (162 ) áttörésekkel van ellátva, amelyeken át a kötőfonal ágai a teknőbe bevezethetők, 55 A 7. ábra a teknő függélyes metszetét és a (12) tövis vezetését szemlélteti. A tövis, egyik oldalán, a (17) lelapított részszel A'an ellátva, melyhez a kis (18) kölyü szorul. A (18) kölyü vezetőrúdja a (19) csavarrúgóban vezetődik, mely a kölyüt , a (17) lapos rész felé nyomja. A rúgó üreges (20) csavarban van ágyazva, mely a szorítónyomás beállítására szolgál. A plombáló készülék (fogó) működési módja már most a következő: 65 A fogót jobb kezünkben tartjuk; a (6) teknőt az 5. ábrán feltüntetett helyzetbe húzzuk ki és azután hüvelykujjunkkal a (12) tövist vagy kölyüt felnyomjuk, úgyhogy az a teknőből jórészt kiemelke- 70 dik. Már most a kötőfonal két (31 ) és (32 ) ágát a teknőbe fektetjük és pedig a tövis köré, úgyhogy azok teljesen a teknő fenekén foglalnak helyet, mire a tövist anynyira süllyesztjük, hogy az a teknő felső 75 szélével egy szintben végződjék. Balkezünkkel behelyezzük a plombát, még Pedig, úgyhogy annak két ága lefelé irányuljon és hogy a plombaágak közötti hézagok a teknő (161 ) és (162 ) áttöréseivel 80 fedésben legyenek (8. ábra). Ezután a teknőt a plomba,fogóba visszatoljuk és a (4) emeltyűt működtetjük, amikor is a plomba a maga ágaival a kötőfonal két ágát megragadja. A plomba ágainak vagy gr szárnyainak begöngyölődése mérvében a tövis fokozatosan süllyed, miközben a kis (131 , 132 ...) rúgók a tövis sugárirányú hasi tékái ha fokozatosan visszahúzódnak. A zárómozgás befejeztével az 5. ábrán g( látható (21) rúgó a (4) záró emeltyűt ismét \T isszamozgatja. A teknőt a fogóból kihúzzuk és a plombát a kötőfonal ágainál fogva a teknőből kiemeljük. A készülék működtetése közben a tövi- 9; sen megerősített négy kis rúgó arra szolgál, hogy a kötőfonal ágait a plomba belső falához szorítsák, amivel elkerüljük azt, hogy a kötőfonal ágai a plomba szárnyainak begöngyölése közben felemelked- 11 jenek és így a begöngyölés révén létesülő horgokon kívül essenek. Szabadalmi igények: 1. Plombáló eljárás, melyet az jellemez, hogy egy plomba szárnyait egy szalag n vagy zsineg két ága köré begöngyöljük és az utóbbiakat a begöngyölt szárnyakban mozdulatlanul rögzítjük. 2. Plomba az 1. igényben védett eljárás keresztülvitelére, mélyet fémből való 1 oly teknő jellemez, mely két egymással szembenlé\r ő szárnnyal van ellátva, melyeken a kötőfonal ágait a plomba zárt állapotában befogadó és azoknak csúszását meggátló barázdák vannak 1 kiképezve. 3. A 2. igényben védett plomba megöl-
