99357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlhevített fűtőgőz által való közvetett gőzfejlesztésre
Megjelent 19H0. évi március lió 20 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRÓS.4G SZABADALMI LEÍRÁS 99357. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás túlhevített ffitőgőz által való közvetett gőzfejlesztésre. Schmidt'sclie Heissdampf Gesellscliaft m. b. H. Ka ssel-Wilhelm sliölie. A bejelentés napja 1929. évi február hó 6 ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi február hó 15-ike. A találmány tárgya eljárás közvetett gőzfejlesztés, túlhevített fűtőgőz által, mely az elgőzölögtetőtartályban fekvő fűtőelemeken keresztüláramlik és emellett 5 az elgőzölögtető tartalmának meleget ad le. Az eddig ismeretes eljárásoknál szükséges, hogy a fűtőgőz egy fűtőelembe vialó belépésekor oly állapotban (nyomás ós hőmérséklet) legyen, hogy 10 az a fűtőelemen keresztül való áramlása közben a tartály tartalmának elgőzölögte téséhez szükséges melegmennyiséget túl-, hevítési hő és párolgási hő és esetleg részben folyadékhő alakjában is leadni 15 képes legyen. Ezen feltétel által az ismeretes eljárás keresztülvitelének bizonyos határ van szabva. Rendszerint szükséges, hogy a fűtőgőz nyomása nagyobb legyen, mint a fejlesztendő gőz nyomása, mivel 20 csak ez esetben lehetséges a fűtőgőznek a szükséges melegtartalmat adni. A talál • mány megadja azt a módot, miként tör ténhetik a közvetett gőzfejlesztés túlhevített gőz által anélkül, hogy a fentebb 25 említett feltételnek eleget kellene tenni. Sőt ellenkezőleg, lehetséges tetszőleges nyomású, különösen alacsony nyomásií, fűtőgőzt is alkalmazni és avval minden szükséges nyomású — esetleg egészen a 30 kritikus nyomásig — üzemgőzt fejleszteni, Ezen célból túlhevített fűtőgőzt, az elgőzölögtető tartalmának való ismételt mele gátiadása céljából, felváltva kívülről fűtött túlhevítőelemeken és az elgőzölög* 35 tetőben fekvő fűtőelemeken vezetünk keresztül. A találmányunk szerinti eljárás abból áll, hogy hőhordozó gyanánt fogyasztási gőz szolgál, melyet a fejlesztési helytől a fogyasztási helyig (gép, hőkicserélő) való útján a fűtési fokozatokon ve- 40 zetünk keresztül és melynek nyomása anynyival magasabb, mint a fogyasztási hely üzemnyomása, hogy az ebből adódó nyornásesés a fűtőgőznek a fűtési fokozatokon keresztül való áramlását idézi elő. Az új 45 eljárásnál tehát sem külön berendezésekre (keringtetőszivattyúkra) nincs szükség a fűtőgőznek a fűtőelemeken keresztül való szállítására, sem oly nagymértékű lehűtésre nincs szükség, hogy a hozzá- 50 vezetőcső ben levő fütőgőznek és a levezetőcsőben levő fűtőkondenzatumnak a súlykülönbsége által a fűtőelemeken való keresztüláramlás biztosítva legyen. A fűtési fokozatok száma az egyes ese- 55 tekben fennforgó viszonyok szerint lesz meghatározva. Ha pl. 50 atm.-ás nagynyomású gőzt akarunk fejleszteni és fűtőgőa gyanánt 475°-ra túlhevített 17 atm.-ás gőz nyer alkalmazást, melyet pl. telített gőz 60 gyanánt egy meglevő kazántelepből veszünk, akkor a fűtési fokozatok számát a következőképen határozzuk meg: A 17 atm.-ás és 475°-os túlhevítésű fűtőgőznek melegtartalma a JS-dia gramm szerint 65 815 kcal./kg. Ezen melegtartalomból rendelkezésünkre áll a hőesés azon melegtaxtalomig, mellyel a fűtőgőz a fejlesztendő 50 atm.-ás gőz telítési hőmérsékleténél, azaz kereken 263°-nál bír, mimellett min- 70 denekelőtt feltételezzük, hogy a fűtőgőz ezen hőmérsékletig lehűl. Ezen melegtartartalom az JS-diagramm szerint 703 kcal./kg.-t tesz ki. A rendelkezésre álló hőesés tehát 815—703=112 kcal./kg. 75 Ha továbbá pl. feltételezzük, hogy a nagynyomású elgőzölögtető a fűtőgőzkazánból lesz táplálva úgy, hogy a tápvíz-
