99330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniáknak nitrogénoxidokká való oxidálására
Megjelent UWO. évi nutrciiiM lió 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIRrtSÁO SZABADALMI LEIRAS Ü9330. SZÁM. — I Vhl. OSZTÁLY. Eljárás ammóniáknak nitrogénoxidokká való oxidálására. E. I. Du Pont De Nemours and Co. cég Wiluiingtoii (É. A. £. A.). A bejelenti* napja 1928. M dsoamber h6 1-je. É. A. X. A-beli elsőbbség* 1938. évi február hó 18 ika. Ismeretes ammóniáknak nitrogénoxi dokká oly módon való átalakítása, hogj ammóniáknak és oxigéntartalmú gázoknak keverékét drótgazehálók vagy ha & uonló szitaszerü teatek alakjában kiképefett, lényegileg platinából álló katalizato ron vezetik keresztül. Emellett már úgy légköri, mint csökkentett vagy növelt nyomásnál, valamint 900°-on és azon 10 felüli hőmérsékleteken is dolgoztak. 700" C-on felül dolgossva, általában nagyobb mennyiségű nitrogénoxidot nyerünk, mint alacsonyabb hőmérsékleteken, azonban platinakatalizátorok alkalmazásánál az 15 eljárás gazdaságossága különösen 850'' C-on felüli hőmérsékleteknél a katalizu lor&nyagban fellépő aránytalanul nagy veszteségek miatt erősen csökken. Azt a javaslatot is tették tovább^, hogy 20 ilyfojta tiszta platinakatalizátorok he lyett platinának a platinacsoport más lémeivbl, különösen irídiummal való öt vözeteibftl készült katalizátorok alkal utaztassanak. ekkor azonban megállapl 25 tották (1. Landis, Chem & Met. Eng„ 20, kötet 11919], 472. oldal), hogy platina iridiumötvöaetekből készfiit drótgazekata lisátorok alkalmazásánál a nitrogénoxidok termelési hányada kisebb és 0.05-80 1.08% rhodiumtartalmú platinaötvözetek bői készült drótgazekatalizátoroknál nem észrevehetően nagyobb, mint tiszta platinából álló drótgaaekatalizátorok al kal ma, sása esette, amennyiben a bosadék a ke» aelt ammóniák súlyának einpán mintegy 91*-át teszi ki (1. Pedey, Joarn. Indus trial and Engineering Chemistry, 13. kötet (19201,9. és köv. oldal). Platinából vagy az említett összetételű 4") 50 55 platinaötvözetből drótgazehálók vagy effé- 40 lék alakjában készült katalizátorok helyett már oly katalizátorokat is ajánlottak, melyeknél platina vagy a platinacsoport más féméi vagy ilyenek keverékei finoman elosztott állapotban likacsos hordozókra, pl. aszbemtre vagy más közömbös anyagra vagy tömör platinára vannak leesapva, azonban ilyen katalizátorok 7003 C-on felüli hőmérsékleteken nem alkalmazhatók előnyösen ammóniák oxidálására, mert ebben az esetben igen jelentékeny anyagveszteséget szenvednek. Ast találtuk már most, hogy egészen meglepő módon sokkal eredményesebb nitrogénoxidtermelést érünk el és 700° C-on felüli, különösen pedig 8500 C-ou felüli hőmérsékleten dolgozva, a katalizátor anyagában jóval kisebb veszteségek lépnek fel, ha ammóniák és oxigéntartalmú gázok keverékének oxidálásánál 60 drótgazehálók, átlyukgatott lemezek, spirálisok stb. alakjában kiképezett oly katalizátorokat használunk, melyek platina és rhodium ötvözeteiből állnak, mely ötvözetek rhodinmtartalma azonban észrevehe- 65 tőén nagyobb, mint az e célra eddig használt rhodiumtartalmú platinaötvözeteké, amelyekben a rhodium csupán mint a platina szokásos szennyeződése szerepelt Míg utóbbiak, mint már említettük, mint- ' egy 900° hőmérsékleten és légköri nyomás alatt kb. 91* nitrogénoxidot szolgáltatnak, addig a dróthálók, sziták vagy effélék alakjában kiképezett oly katalizátort*, melyek mintegy 2—50* rhodiumot tartalmazó platinaötvöietekből állnak, kedvező munkafeltételek lutllfitt as alkalmazott ammóniáknak csaknem 99%-át 70 71
