99293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réztartalmú acél és öntöttvas előállítására
Megjelent 1930 . évi március hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99293. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás réztartalmú acél és öntöttvas előállítására. Dr. Heusler Friedrich vállalkozó Dillenburgr. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 20-ika. A jelenleg szokásos eljárás, réztartalmú acél előállítására, fémréznek acélfürdőhöz való hozzáadása és ezt követőleg ferromangán segélyével létesített 5 dezoxidációja útján csak akkor vezet bizonyos mértékben jövedelmező eredményhez, ha intenzív* keverés által, mint az pl. elektromos kemencékben lehetséges, az ötvöződést kedvezően befolyásol-10 juk és ha csak kisebb mennyiségben akarunk rezet bevezetni. Ezzel ellentétben, a jelen találmány értelmében a rezet mangánréz alakjában adjuk az acélíiirdöhöz. A hozzáadás cél-15 szerűen rövid idővel az öntés előtt történik, iigyhogy a mangánréz mangánjának egy része még az acélfürdő dezoxidációját létesíti. Ezáltal az acélfürdőhöz nem vezetünk hozzá szenet és megfelelő 20 töltésvezetés mellett képesek vagyunk tetszés szerinti kívánt szén-, mangán és réztartalmú terméket előállítani. A mangánréznek az acélban való oldhatósága egészen rendkívüli és a réznek 25 a nyert rézacélban való elosztása oly egyenletes, hogy 3%-os réztartalmú acélnál a legnagyobb nagyítás mellett sem lehet a csiszolatban rezet látni. Az eljárás még abban is kitűnik, hogy az acél-30 hoz maiigánréz alakjában hozzáadott réz mennyiségileg a rézacélban megtaláld ható. A róziparban többféleképen használt mangánréz alkalmazása tehát a vasiparban is értékes műszaki haladás eléré-35 sét teszi lehetővé. Mangánréz helyett az acélfürdőhöz mangánsziliciumrezet is lehet hozzáadni (lásd a 303.864. sz. német, szabadalmat), vagy az ismert HEUSLER-féle ötvöze 40 tet, a mangán-aluminiumrezet (lásd a 144.584. sz. német szabadalmat). Utóbbi esetben ezt az ötvözetet minden esetre célszerűen megfelelő szili ciumtartalommai állítjuk elő, hogy könnyebben folyós salakot kapjunk. Ez utóbb említett ötvö 45 zetek is mint adalékötvözetek, a rézipar ban már ismeretesek. Míg mostanáig a réztartalmú acél nehezen volt hegeszthető, a jelen találmány szerint előállított, 1.6% réztartalmú réz- 50 acélt még nagyon jól lehet hegeszteni. Az ilyen acélból vett minták már nagyon kicsiny széntartalom mellett szokatlanul magas nyújtási határt mutattak. A réztartalom természetesen még lényegesen, 55 pl. 5%-ig növelhető. További kísérletek, a font említett ötvözeteknek öntöttvashoz való hozzáadásával azt a meglepő eredményt adták, hogy immár ezt a terméket is nem jelen- 60 téktelen réztartalommal lehet előállítani. A réz az öntöttvasban maradék nélkü] oldódott és teljesen egyenletesen volt elosztva, míg egy kísérletnél 2% réznek fém alakjában az öntöttvasba való beke- 65 belezésére, a réz a fenéken ismét kivált. Mivel az öntöttvas rendes körülmények között jelentős mennyiségben szilíciumot tartalmaz, úgy ebben az esetben célsze: rüen mangán-sziliciumrezet használunk. 70 Kitűnt az is, hogy a réz bevezetésére előnyösen mangánmentes vagy mangánszegény sziliciumrezet használhatunk. Azon rézmennyiségek, amelyek így öntöttvassal ötvözhetők, meglepően nagyok és az 75 5%-ot túlhaladják. Ilymódon ezen eljárás szerint az öntöttvas technológiai és vegyi sajátosságait, a legmesszebbmenően variálhatjuk. Meg kell még jegyezni, hogy az emlí- 80
