99280. lajstromszámú szabadalom • Karburátor

helyzetet, a 2. ábra pedig az üzemi helyzetet tünteti fel. A 3. ábra oly megoldási példát szemléltet, melynél az úszótok a karburátorral ál-5 landó közlekedésben áll. (1) az úszó tokja, (2) a (3) karburátorban elrendezett tüzelőanyagfiivóka, (4) a keverékmennyiség szabályozására szolgáló fojtószelep vagy csappantyú, (5) pedig az 10 indítócsappantyú. A találmány szerint az úszó tokjának (6) légterét a (7) csatorna útján pl. a (3) karburátor legszűkebb részével hozzuk közlekedésbe. A (7) csatornába a (8) szelep vagy 15 csap van beiktatva, mely a (9) csuklósrúd útján az (5) fojtószeleppel kényszermozgásúan van összekötve, (lü)-zel a szokásos indítófúvóka van jelölve, melynek révén a tüzelőanyag a (4) fojtószelep indító-20 állásában szívódik be. Az 1. ábra szerinti helyzetben az (1) úszótok a küllevegőtől el van zárva és a (3) karburátorral áll közlekedésben, minek folytán az úszótokban lévő tüzelőanyag nagymérvű depresszió 25 alatt áll. Ennélfogva az úszótokban lévő tüzelőanyagmennyiségnek könnyebben illó alkatrészei elgőzölögnek és a gőzök a karburátoron átáramló levegőt dúsítják, úgyhogy ez a levegő már könnyen illó gőzök-30 kel dúsított állapotban van, midőn a (10) indítófúvókához érkezik. Természetesen nem lényeges az, hogy (10) indítófúvókát alkalmazzunk és hogy a (7) csatorna a (3) karburátornak legszűkebb keresztmetszeté-35 hez csatlakozzék. Az indítás megtörténtével az (5) indítócsappantyút, mint a 2. ábra mutatja, a nyitott helyzetbe hozzuk, amikor is a (9) csuklós rúd a (8) szelepet kényszermozgásúaii 40 akként váltja át, hogy az (1) úszótok a (11) nyílás útján a szabad levegővel jut közlekedésbe. A (14) nyílás alatt, mely az úszótok légterét a karburátorokkal köti össze, a talál-45 mány szerint a (13) terelőlap van elrendezve, mely meggátolja azt, hogy a karburátor rázkódása közben a tüzelőanyag a (14) nyíláson át felfelé csapjon és a (2) fúvóka megkerülésével közvetlenül jusson a karburátor tokjába. 51 A 3. ábra szerint a (7) csatorna a (3) karburátortokkal oly (12) ponton van összekötve, mely oly (F) keresztmetszetben fekszik, mely nagyobb, mint azon (f) keresztmetszet, amelyben a (2) tüzelőanyag- 51 fúvóka torkolata van. Ekként tehát a (4) és (5) fojtócsappantyúk indító helyzetében az (1) úszótok depresszió alatt áll, minek folytán a könnyebben illó gőzök az úszótokból (12)-nél kiszívatnak, míg a rendes 6< üzemben az úszótokban lévő tüzelőanyag és a (2) fúvóka torkolata közötti nyomáskülönbség eléggé nagy arra, hogy a tüzelő -anyagnak a (2) fúvóka útján való beszívását idézze elő. 6í Szabadalmi igények: 1. Karburátor, azzal jellemezve, hogy az indítás tartamára, a küllevegőtől elzárt úszótok folyadékszintje fölötti tér a karburátornak depresszió alá helyezett % részével áll összeköttetésben, úgyhogy az úszótokban lévő tüzelőanyagmennyiségből a könnyen illó alkatrészek gőzalakban az indítókeverékbe szívatnak. 2. Az 1. igényben védett karburátor meg- 71 oldási alakja, jellemezve az úszótoknak a karburátorhoz, illetve a küllevegőhöz való váltakozó csatlakozását létesítő, a karburátor indítóesappantyújával kényszermozgású kapcsolatban álló (8) al- 8( katrész által. 3. Az 1. igényben védett karburátor megoldási alakja azzal jellemezve, hogy az úszótok a karburátortok oly pontjával áll állandó közlekedésben, melyen az se átbocsátókeresztmetszet nagyobb, mint a karburátortoknak a tüzelőanyagfúvókát kibocsátó nyílását tartalmazó részében. 4. Az 1., 2. és 3. igényben védett karburá- 9c tor megoldási alakja, jellemezve az úszótok légterében elrendezett terelőlapok által, melyek meggátolják azt, hogy a folyadék az úszótokból, az utóbbi légterének közlekedő nyílásán 95 át a karburátorokba jusson. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 99256