99256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési keverékének előállítására

Megjelent 193Q. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99256. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés explózios mótorok égési keverékének előállítására. La Société des Brevets Catalex Genf. A bejelentés napja 1928. augusztus évi hó 2-ika. A találmány tárgya eljárás és berendezés explóziós mótorok égési keverékének előállítására. Mindkettő alkalmazható úgy folyékony tüzelőanyagokra, pl. benzinre, 5 — amint az jelenleg az explóziós mótorok táplálására alkalmaztatik — fogyasztásának csökkentése céljából, a mótor teljesítményének egyidejű növelése mellett, — mint pedig oly nehéz vagy könnyű szén-10 hydratokra, melyek jelenleg az explóziós mótorok, főleg pedig az automobilok explóziós motorai, táplálására fel nem használhatók, azoknak ezen táplálásra való felhasználhatóvá tétele céljából. KJ Ezen eljárás különleges és a találmány tárgyára jellegzetes viszonyok között foganatosított katalízisre van alapítva. Mindeddig a katalízisnek a mótorok táplálására szánt szénhydratokra való al-20 kalmazása céljából végzett kísérleteknél a katalizatorban az egész keveréket, levegőt és szénhydratot, kezelték, mely a motort aztán a katalízis után táplálja. Találmányunk szerint az összes levegőt 25 két részre, primár és sekundár levegőre osztjuk, amint az bizonyos motoroknál történik; míg azonban eddig a primár levegőnek nem volt más szerepe, mint a szénhydrat elosztása, addig annak a találso mányunk tárgyát képező eljárásban az előbbitől teljesen eltérő, vegyi szerepe van. Az absolut katalitikus akció kritériuma CO és H képződése C02

képződésének a 35 lehető legnagyobb mértékben való elkerülése mellett. A katalitikus akciót a gyakorlatilag közbenső fázisokban megállíthatjuk, pl. nem telített szénhydratoknak, szén lerakódása nélkül való aldehydes ketonok és szerves sav oxydációjávai és léte- io sítésével való képződésénél. Ha a katalízisnek a végső keveréket, a motorban való jó elégéshez szükséges szénhydratot és levegőt vetnők alá, akkor a katalizatorban nem nyernők a fentebb 45 említett vegyi reakciót, azaz nem képződnék szénoxyd (CO), — mely éghető test — hanem szénsav (C02

). Ezen hátrány kiküszöbölése céljából a levegőt két részre osztjuk el; a primár vagy „vegyi reakció"- 50 levegőmennyisége — amint az természetes — a kezelendő szénhydrat összetétele szerint fog változni; lehetetlen megadott Összetételű szénhydrat számára az alkalmazandó primár vagy „vegyi reakció"- 55 levegőmennyiséget előre meghatározni; e mennyiséget mindaddig kell szabályozni, míg a katalízis — a katalizatorban végbemenő vegyi reakció által — bizonyos, legnagyobb részben oxydált és azon szíénhyd- 60 rátnál, amelyekből kiindultunk, könnyebb szénhydrátokon felül, előnyösen szénoxydot (CO) és nem szénsavat (C02

) szolgáltat. Az automobilmótorok táplálására ren- 65 desen felhasznált benzinre (essence) vonatkozólag a primár vagy „vegyi reakció"-levegő és benzin viszonya, mely jó eredményt ad, a következő: 1—3 térfogat levegő, 1 térfogat elgázo- 70 sított benzinre. A sekundár levegőnek a primár levegőhöz való viszonya ezen két közeg bevezetésére szolgáló fiívókák viszonya által van meghatározva. E két közeg ugyanazon 75 szívásnak és pedig vagy a mótor vagy pedig valamely szivattyú szívásának van alávetve; a primár levegő fúvókájának