99250. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hőnek szárítási vagy fűtési célokra való hasznosítására körkemencéknél és hasonlóknál

Megjelent 193Q. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JNhK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99250. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Berendezés a hőnek szárítási vagy fűtési célokra való hasznosítására körkemencéknél és hasonlóknál. Bohn Mihály téglagyáros Békéscsaba. A bejelentés napja 1929. évi február hó 5-ike. A találmány berendezésre vonatkozik, a hőnek szárítási vagy fűtési célokra való hasznosítására körkemencéknél, illetve általában oly égető kemencéknél, melyek 5 közös füstelvezetéshez csatlakozó több égetőkamrával vannak ellátva. Egyik korábbi, 94348. sz. szabadalmam oly berendezést véd, melynél a belső mennyezetboltozatban üregek vagy csa-10 tornák vannak elrendezve, melyek egyrészt az összes égetőkamra számára közös, meleg levegőt gyűjtőcsatornával és más részt egy-egy, a kemencetalp alatt haladó, a kemencén kívül levő helyen kitorkoló 15 és ott a többi talpcsatornától függetlenül elzárható léghozzávezetőcsatornával van-Bak összekötve. Jelen találmány értelmében az egyes égetőkamrák mennyezetboltozatában el-20 rendezett egyes üregek egy-egy elzárószerv közbeiktatásával egyrészt magával az égetőkamrával vannak összekötve, xigyhogy a hőt közvetlenül elvezető csatornák gyanánt hatnak, míg az egyes égető-25 kamrák talpa alatt haladó léghozzávezetőcsatornák az említett üregek, illetve hőelvezető csatornák megkerülésével a szárítótérrel külön vannak összekötve. Ily módon azon előnyt érjük el, hogy a 30 mennyezetboltozat üregein át az égetés befejezése után magukból a még forró ógetőkamrákból hő közvetlenül vételezhető. míg az égetőkamrák talpa alatt vezetett léghozzávezető csatornákon át hő 35 úgy az illető kamrában való égetés folyamán, mint az égetés befejezése után is vételezhető. A találmány további részleteit a rajz kapcsán fogjuk megmagyarázni, amelyen foganatosítási példakép a találmány ér- 40 telmében kiképezett körkemence sémás fél keresztmetszete látható. (a) jelzi az ismert égetőkamrákat, melyek pl. a (c) mennyezetboltozatban elrendezett (b) fűtőnyílásokon át, ismert tnó- 45 don a. (d) tértől fűttetnek. A mindenkor fűtött égetőkamrák füstgázai szokásos módon (f) csatornákon át egy (fl) elzárószerv nyitása esetén (g) füstcsatornán át távoznak, honnan a rajzban egyszerűség 59 kedvéért már fel nem tüntetett kürtőhöz áramolnak. Minden egyes (a) égetőkamra mennyezetboltozatában a belső oldalon egy-egy, az (a) égetőkamrával közvetlenül össze- 55 kötött ós hőelvezetőcsatoraa gyanánt működő (h) üreg van elrendezve; ezen (h) elvezetőcsatornák a belső oszlopzatban elrendezett (h3) csatornatoldalékon át köröskörülfutó (i) hőgyüjfőcsatornához 60 csatlakoznak, mely utóbbi az összes (a) égetőkamrák, valamint az összes (o) szárítókamrák számára közös. A (h, h2) elvezetőcsatornákba egy-egy (hl) elzárószerv van beiktatva, mely az (f) füst- 65 elvezetés (fl) elzárószervéhez hasonlóan előnyösen emelhető és süllyeszthető szelep gyanánt van kiképezve és a nyitás, vala mint zárás eszközléséhez (h4) kezelési szervvel van felszerelve. A meleg levegőt 70 gyűjtő (i) csatorna az (o) szárítótérrel, pl. a (d) fűtőtéren át a kemence mentén egyenletesen elosztott (i2) csatornák sorával van összekötve, mely (i2) csatornák, pl. (il) csapok útján egyenkint elzárha- 75 tók és melyeknek nyitása által a meleg