99243. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagbefecskendezéssel és öngyujtással dolgozó égési erőgép

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 995243. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Tüzeló'anyagbefecskendezéssel és öngyujtással dolgozó égési erőgép. Acro A.-G. Küssnacht a/Rigi. A bejelentés napja 1929. évi február hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 12-ike. A találmány tüzelőanyagbefecskende­zéssel és öngyujtással dolgozó égési erő­gépre vonatkozik, amelynek kompresz­sziós tere a tulajdonképeni hengertérből 5 és ezzel legalább egy szűk nyílás útján összekötött kamrából áll, amely utóbbi­nak falai a hengerteret körülzáró köny­nyűfémöntvénybe (hengerfedél, hengerkö­peny vagy dugattyú) betétdarab gyanánt 40 vannak beöntve. A találmány szerint a beöntött fal­részek a kamra fenéklapját és oldalfalait képező harangból és a szűk nyílást magá­ban foglaló szájdarabból állanak, a száj-15 darab a kamrafedelet képezi és a harang peremével van összekötve. A beöntött falrészeknek ilyen módon összeállított da­rabjai könnyen előállíthatók. Emellett a tölcsért körülvevő falrészek számára el-20 lenállóképesebb anyagot lehet választani, mint a sok esetben kevésbbé erősen igénybevett harang számára, A rajzon a találmány tárgyának két fo­ganatosítási alakja van a hengeren és a 25 dugattyún át vett hosszmetszetben fel­tüntetve. Az 1. ábra olyan foganatosítási példát mu­tat, amelynél a keverőtér és a kamra a dugattyúban vannak, míg a 30 2. ábra szerinti másik foganatosítási alaknál a keverőtér és a kamra a henger­fedőlapban vannak elrendezve. Az 1. ábrán (a) a hengert, (b) a henger­fedelet, (c) a könnyűfémből öntött du-35 gattyút és (d) az ezen részek által bezárt hengerteret jelzi. A hengertér a tölcsér­alakú (e) keverőtérrel és az (f) kamrával együtt a kompressziós teret képezi. Az (e) és (f) terek a dugattyúban vannak el-40 rendezve és a szűk (g) nyílás útján van­nak egymással összekötve. A tüzelőanyag a belső holthelyzet közelében az (i) fúvóka útján az (e) keverőtérbe fecskendeztetik. A dugattyúban elrendezett (e) és (f) te­rek falait a (h) és (k) betétdarabok ké- 45 pezik, amelyek a könnyűfémből öntött (c) dugattyúba vannak beöntve és öntött­vasból, acélból, bronzból vagy más ha­sonló, a könnyűfémnél ellenállóképesebb anyagból állnak. 50 A (k) betétdarab harangformájú csésze és a kamra fenéklapját és oldalfalait ké­pezi. A betétdarab (m) peremén a kamra­fedelet és a tölcsértér falait képező (h) betét- vagy szájdarabbal van ösz- 55 szecsavarolva. A lemezből sajtolt csésze (m) pereme a csavaroláson túl még egy darabbal a dugattyú öntöttfalába benyú­lik, úgyhogy az körül lesz öntve és ezál­tal a csészét biztosan tartja. 60 A dugattyúban megerősített (11) válasz­fal az (f) kamra külső fala alatt légszige­telőteret képez és azonfelül megakadá­lyozza, hogy a forró kamrafalra olaj fecs­kendeztessék, azon elkokszosodjék és az- 05 után, mint olajszén ismét a hajtórészek­hez jusson. A jelen elrendezésnek az az előnye, hogy az öntésnél az (f) kamra számára való, a szűk (g) nyíláson át csak nehezen 70 eltávolítható mag nem szükséges, mint­hogy a kamra belső falainak alakja már az öntés előtt rögzítve van. A 2. ábra szerinti második foganatosí­tási példánál ezen előny szintén ki van 75 használva. Ezen foganatosítási alak az 1. ábra szerinti alaktól főleg abban különbö­zik, hogy a kamra a hengerfedélben van elrendezve. Ezenkívül itt a hengerfedél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom