99234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza készítésére tengeriszárból és csomós szalmafélékből

áll, hogy a szárukat stb. fellépjük vagy szecskázzuk és ezután meleg vagy hitleg vízzel kilúgozzuk. Célszerű emellett az aprított anyagot oly lassú áramban, a szinr> lén lassú vizárammal szemben vezetni, hogy a kilúgozás teljesen végigmenjen. Így pl. az aprított anyagot nagy tartályban lassan előremozgathaljuk. míg az anyaggal érintkező víz a tartályon lassú ellenáram-0 ban folyik keresztül. Ezen első kilúgozással az anyagnak viziten oldható alkatrészeit legnagyobbrészt eltávolítottuk. A kimosott anyagok nagyreszt saccharoidokból. más cukorfujtákltől 5 és sókból állnak. A kimosott anyag menynyisége a tengeriszár vagy szalma súlyának 8— 10°o-a vagy még ennél is több. A kimosásból kapott folyadékot sziru|»sürüségig begözőlögtethetjük és mii takarmánynak 0 használhatjuk. Lehel azonban ezen folyadékból erjesztéssel alkoholt is előállítani. A kimosott tengeriszár vagy más nyersanyag az eljárás ezen első fokozata ulán még teljes egészében tartalmazza a kova-5 savat, a tapadó piszkot. |K>rt és túlnyomó részben a pentozánokat és más szénhidrátokat. melyek némely esetl»en az anyag súlyának 40®o-át vagy még többet teszik. Hasonlóképen még nagyrészt érintetlen az 0 anyag sejtstrukturája is. mert a kilúgozás céljaira nem szükséges a sejteket teljesen feltárni, mivel a víz a sejteken keresztülhatol és osmosis útján hat. A kimosott nyersanyagot most zúzógépbe 5 helyezzük és abban víz alatt annyira feltárjuk, hogy a sejtstruktura is felbontassék. Ezt kóvetőleg a feltárt anyagot annyi marónátront tartalmazó oldattal kezeljük, bog)- a kovasav a marónátronnal reakcióba 0 lépjen. Célszerű a nátronból némi felesleget venni. A ma róná trónnal való kezelési vagy a zúzás után vagy magában a zúzóhan végezzük. Az alkálikus kezelés közben oly hőmérsékletet tartunk fenn, mely ren-5 des légköri nyomáson a vízgőz hőmérsékletének felel meg. ha azonban zári zúzót vagy foszlatóval ellátott a u tok lávát alkalmazunk. a hőmérséklet magasabb is lehel. A hőmérséklet fokozásával a főzés idejét 0 megrövidíthetjük. Azt találtuk azonban, hogy a legtöbb esetben célszerű a főzést légköri nyomáson végezni, minthogy ezáltal a költséges nyomásálló hollenderek vagy főzőedények szükségességéi elkcrül-5 jük. Semmi esetre sem szabad oly magas hőmérsékletet alkalmazni, hogy ez a pentozának karaineleződéséhez vezessen, minthogy különlien a/, eljárás folyamán a pentozánok eltávolítása meg van nehezítve és sóiét színű pép képzőtlik cs ami még fon- g, losabk a pentozánok táplálási célokra alkalmatlanokká válnak Az említett ntenynyisegű marónálmnoldattal való főzés után a* főző folyadékot eltávolítjuk és u visszamaradó |>é|iszerü masszát esetleg forró víz- 35 zel kimossuk. Az eltávolítót! folyadék nátriumszilikátokal tartalmaz és ahlmn a pentozának kis része is megtaláUtaló. l'lóhlHakat óvatos savanyílássál, pl. sósav vagy más alkalmas savak hozzáadásával kicsap- 70 hatjuk. Emellelt a kovasav oldatban marad, ntig a pentozánok kicsapódnak. Utóbbiakat szűréssel vagy ülepítéssel eltávolíthatjuk és önmagukban felhasználhatjuk vagy pedig az eljárás első fokozatál>ól 7-, származó mosó folyadékhoz adhatjuk. A fenti módon a* további eljárásra tökéletesen feltárt és részlten főzött tengeriszárat vagy szalmát most közönséges főzőkazánha helyezzük és szokásos módon so marónálronoídaltal főzzük, emellett azonban figyelemmel vágjunk arra, hogy a kgzánban a főzés alalt oly alacsony hőmérsékletet tartsunk fenn, amelyen a pentozánok karanteieződése nem következik le. Kzen hőmérséklet némileg a felhasznált anyag természete és bizonyos mértékben a niarőnálronoldat koncentrációja szerint változik. A facellulóza gyártásánál rendszerint 5— 6 at. nyomást használnak. !«i Azt találtuk, hogy a jelen eljárásban rendszerint célszerűbb 1 2 al. nyomást alkalmazni. természetes azonban, hogy a találmány nincs a nyomások ezen nagyságrendjére korlátozva, mert bizonyos cselekben ns jó eredményi kapunk magasabb nyomások* nál is, melyeknek előnye a főzési folyamat megrövidítése. Minthogy az anyagok természete igen változó, a nyomás és a hőmérséklet nagyságát az anyag természete t< szerint esetről-esetre kell megállapítani. A főzés befejezte ulán a főző folyadékot eltávolítjuk, a pépet szokásoa módon kimossuk és fehérítjük. A távozó folyadék "agy mennyiségű pentozánt és más* szer- 11 ves anyagot, továMm nálriuinhidroxidot és más anyagokat tartalmaz, ahol is pentozánok és egyéb szerves anyagok az alkálival lalális vegyületeket képeznek. Ezt a folyadékot most előnyösen széndioxiddal :i kezeljük, ami által a pentozánok és más szerve* anyagok kicsapatnak, míg a folyadékban nátriumhydrokarlionát (Xa HCU.) képződik. A pentozánokat szűréssel elkülönítjük, kimossuk és úgy. aminl van- 11 nak vagy tisztítás után önmagukban fel használják vagy |H-dig az eljárás előző fo kozalailiöl származó mosó folyadékokhoz