99211. lajstromszámú szabadalom • Széthúzható álló gőzkazán vízszintes vízcsövekkel

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99211. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Széthúzható álló gőzkazán vízszintes vízcsövekkel. líudiiiszky Károly kazánkovács Budapest, A bejelentés napja 1926. évi november hó 13-ika. Kisüzemekben, pl. kisebb sörfőzökben, mosóintézetekben, mélyfúrásoknál stb. alkalmazott kazánok legnagyobb része álló tűzcsöves kazán. Ezeknél a fűtőgázok 5 a tűzszekrényből sok kisebb átmérőjű tűzesőbe áramlanak és az elgőzösitendő víz a tűzcsövek között foglal helyet. Az ilyen rendszerű kazánoknak azonban sok hátrányuk van. Elsősorban a melegkihaszná-10 lás igen rossz, minthogy a fűtőgázok az alacsony tűzcsövekben egyenes úton felleié áramlanak, úgyhogy az azokat körülvevő víznek aránylag igen kevés meleget adnak át és ennek folytán magas hőfok-15 kai hagyják el a kazánt. A kazán tisztítása, különösen kemény vizek alkalmazásánál igen nehéz és körülményes, minthogy a tűzszekrény fedelébe besajtolt csöveket onnan el kell távolítani, egyenként 20 kell a rárakódott kazánkőtől megtisztítani és azután az összeállításnál a tűzszekrény fedelébe ismét besajtolni, miáltal a tűzcsövek élettartama nagyon csökken. A tűzcsövek élettartamát az a körülmény 25 is csökkenti, hogy azoknak alját a lángok közvetlenül érik, úgyhogy az esetleg megég, adagolásnál pedig a beáramló hideg levegő a forró tűzcsöveket hirtelen lehűti, ami azokra nézve szintén káros 30 hatással jár. Alkalmaztak már kisüzemekben olyan lángcsöves kazánokat is, amelyeknél a hengeres lángcsőben a víztér két oldalát összekötő néhány kónikus vízcsövet rendeztek el; ezeknek hátrányai 35 a melegközlés, tisztítás szempontjából stb. körülbelül ugyanazok, mint a tűzcsöves kazánoké és a gyakorlatban nem is igen terjedtek el. A jelen találmány szerinti kazán célja mindezen hátrányok kiküszöbölése. A ta- 40 lálmány szerinti kazán egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kazán hosszmetszete, a 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra II—II 45 vonala szerint. Az alul kihajlított (2) karimával és felül (4) peremmel bíró (3) füstcsőtoldattal ellátott négyszögű (1) szekrényt (5) vízhenger veszi körül, amelynek alsó (6) ka- 50 rimája az (1) lángszekrény (2) karimájával (7) csavarok útján, felső (8) lapja pedig a (3) toldat (4) peremével (9) csavarok útján, össze van csavarolva. Az (1) szekrénybe több sor vízszintes (10) vízcső 55 van besajtolva, olyan módon, hogy mindegyik csősor az alatta és felette fekvő esősort keresztezi. A vízhenger felett a középső (11) füstcsővel ellátott (12) gőzgyüjtőhenger van elrendezve, amely az 60 előbbivel (13, 14) csövek útján áll összeköttetésben, mimellett a (11) füstcső a (3) füstcsőtoldat meghosszabbítását képezi. A (3) füstcsőtoldatban előnyös módon a (15) térítőlemez van elrendezve. 65 A fent leírt egész berendezést a rajzban nem ábrázolt, szokásos tűzszekrényre helyezzük és az (5) hengert és ezzel együtt a henger (16) vízterébe nyíló (10) vízcsöveket vízzel megtöltjük. Üzemben lévő 70 kazánnál a tűzszekrényből kilépő fűtőgázok az (1) szekrény (10) vízcsövei között tekervényes úton áramlanak a (3, 11) füstcsőbe, miközben melegtartalmuknak legnagyobb részét a vízcsövekben és a víz- 75 hengerben lévő víznek leadják. A fejlődő gőz a (10) csövekből és a (16) víztérből a (17) gőztérbe és innen a (13, 14) csöveken