99210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénből és széntartalmú anyagokból folyékony termékeknek előállítására, illetve ezen alapanyagoknak elfolyósítására

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99210. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás szénből és széntartalmú anyagokból folyékony termékeknek előállítására, illetve ezen alapanyagok elfolyósítására. Be Bataafsche Petroleum Maatschappij s'Gravenhagren. A bejelentés napja 1929. évi március hó 8-ika. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi április hó 16-ika. A találmány tárgya eljárás szénből vagy széntartalmú anyagokból folyékony termékeknek előállítására, ill. ezen alapanyagok elfolyósítására. 5 Ismeretes, hogy szenet vagy széntartalmú anyagokat, mint kőszénkátrányt, kőszénszurkot, ásványolajokat vagy ezek destillálási termékeit vagy maradékait főleg hydrogén, vagy a tekintetbejövő 10 körülmények között hydrogént termelő anyagok jelenlétében nyomás alatt eszközölt felhevítés és kontaktusanyagok vagy katalyzátorok révén részben folyékony termékekké alakíthatók át. 15 Ezen eljárásnak általában az a hátránya, hogy a kívánt reakciótermékek -nek, pl. kerosinnak és benzinnek termelési hányada nem eléggé szabályozható. A jelzett termékeken kívül egyrészt ki-20 sebb értékig és nehezebben gyűjthető gázalakú vegyületek, másrészt az eljárás gazdaságosságát ugyancsak hátrányosan befolyásoló aszfaltszerü termékek is keletkeznek. 25 A találmány értelmében ezen hátrányt tetemes részben csökkenthetjük s a kívánatos értékes folyékony reakciótermékekből nagyobb mennyiségeket termelhetünk, a gázalakú és aszfaltszerű mellék-30 termékek képződését pedig lecsökkenthetjük. A találmány lényege abban áll, hogy a reakciót legalabb két szakaszban hajtjuk végre s az első szakaszban a nyomást, hő-35 mérséket és hydrogénkoncentrációt úgy szabályozzuk, hogy hydrogénálás végbemenjen ugyan, de lehetőleg kevés gázaiakii vagy alacsony forrpontú reakciótermék képződjék, mint a második szakaszban a reakciókörülményeket úgy ál- 40 lítjuk be, hogy további hydrogénálás mellett a kívánt termékek, nevezetesen benzin vagy kerosin keletkezzenek. Általában a reakció első szakaszát aránylag alacsonyabb hőfokokon fogana- 45 tosítjuk. Ezáltal elkerüljük nagyobb mennyiségű alacsony forrpontú krakkolási termékeknek, míg benzinnek képződését, melyek kicsapódást és ezt követő kokszosodási idézhetnének elő. Az első 50 szakasz befejeztével az első szakaszban képződött illóbb vegyületek esetleges részleges lehűtés után lebocsáthatók és kondenzálhatok. Ajánlatosabb azonban az első fokozat, ill. az egyes fokozatok vé- 55 gén az illető szakaszban képződött illó termékeket melegen lebocsátani, ami által a tapasztalat szerint a kívánatos folyékony reakciótermékek termelési hányada előnyösen befolyásolható. Az illóbb 60 termékek kibocsátása után újbóli felhevítéssel és hydrogén segélyével a nyomást újra felfokozzuk s a hőfokot is magasabban tartjuk, mint az előző fokozatban. Ilyen módon maximális mennyiségű érté- 65 kes folyékony reakciótermékeket, nevezetesen benzint és kerosint kapunk. A reakció két szakaszának körülményei változtathatók; így pl. mindkét szakaszban a hőmérsék kb. egyforma lehet, 70 de a nyomás az első szakaszban alacsonyabb mint a másodikban. Emellett a hydrogén-koncentrációt is úgy lehet megválasztani, hogy az első szakaszban lehetőleg kismennyiségű gázalakú vagy 75 alacsonyforrpontú termék keletkezzék. Ismeretes, hogy szén vagy széntartalmú