99203. lajstromszámú szabadalom • Buktató, élő csalétekkel való horgászáshoz

Meg-jelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKgnfc SZABADALMI BIR08AG SZABADALMI LEÍRÁS 99203. SZÁM. — XV/d. OSZTÁLY. Buktató, élő csalétekkel való horgászáshoz. Mk'sáiiyi Gyula artista Budapest. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 12-ike. Élő csalétekkel való horgászásnál, főleg mikor ily csalétek gyanánt apró, élő hala­kat használunk, gyakran előfordul, hogy a horog kivetésekor, a horogra tűzött kis 5 hal hátából a horog, a kivetéskor kifej­tett, erős rántás folytán kiszakad, úgy­hogy a csalétek kárba vész, a szétroncsolt testű, kis hal pedig megdöglik. A csal­éteknek e céltalan pocsékolását, valamint 10 a kis halak felesleges kínzását a talál­mány tárgyával megszüntetjük. A találmány értelmében kiképezett buk­tató egyik oldalán zárt, tetszőleges, cél­szerű anyagból (pl. celluloid, gallalit, fa, 15 bádog, stb.) készült (a) cső, amelynek nyi­tott vége ráerősített (b) nehezékkel, pl. ólomgyűrűvel van terhelve és a horgászó zsinór átfűzésére (c) fület hord. A találmány tárgyát a csatolt rajz 20 1. ábráján egy célszerű, példaképem, kiviteli alakban tüntettük fel, a 2. ábra a buktatót használat közben, különböző működési helyzetekben mu­tatja be, a 25 3. ábra részletrajz. A buktató alkalmazását és működési módját a 2. ábra kapcsán ismertetjük. A 2. ábrán (1) a horgászbot a rajta el­rendezett, zsinórtartó (2) orsóval. A (3) 30 horgászzsinóron a (4) állítódugasz eltol­hatóan van felfűzve, amellyel a horognak a víz színe alatti helyzetét lehet beállí­tani. A (3) zsinór végén az (5) ólomsúly van, amely a hozzá csatlakozó (6) élőkét és az utóbbin függő horgot a víz alá 35 húzza. A találmány szerinti (a) buktató (c) fü­lén a (3) zsinórnak a (4) állítódugasz és (5) ólomsúly közötti része van átfűzve (1. ábra), míg a (7) horgot a felszúrt (8) csal- 40 étekkel (kis hal) és a (6) élőkét a buktató üregébe helyezzük (3. ábra). Az ilyképpen előkészített buktatót az­után kivetjük. Amint a 2. ábrán feltünte­tett, felső helyzet mutatja, a horog ki- 45 vetése közben a kis halat nem sérthetjük meg, mert a horgászó zsinórt rántó erőt az (5) ólomsúly teljes egészében a buktató (c) fülére viszi át. A buktató, leesése köz­ben, a (b) nehezékének hatására, a 2. ábra 50 középső részén feltüntetett helyzetbe jut, nevezetesen nyílásával lefelé fordul és így érinti a víztükröt. A csalétek ekkor az előkével együtt, a buktatóból az (A) nyíl irányában kicsúszik, az (5) ólomsúly az 5<r > élőkét, horgot és csalétket pedig a víz alá húzza. A csalétek oly mélyre süllyed, míg a (4) állítódugasz a buktató (c) gyűrűjébe nem ütközik (2. ábra alsó része). A buk­tatóba szorult (d) levegő azt úszó helyze- 60 tében tartja. Szabadalmi igény: Buktató, élő csalétekkel való horgászás­hoz, jellemezve egyik végén zárt, má­sik végén nyitott (a) tartánnyal, 65 amelynek nyitott vége (b) súllyal van terhelve, amely tartányon továbbá a horgászó zsinór átfűzésére szolgáló (c) fül van kiképezve. 1 rajzlap melléklettel I'allat nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom