99200. lajstromszámú szabadalom • Kőpálya

Megjelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRŐSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 99200. SZÁM. — VIII/L OSZTÁLY. Kőpálya. Márkus Dávid méruök Nyiregyháza. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 3-ika. A találmány tárgya olyan kőpálya, amely szilárdság, pormentessóg, vízhatlanság, teherbírás és olcsóság tekintetében lehetőleg tökéleteset nyújt. 5 A rajzon az 1. ábra az litszekrényt ábrázolja, vagyis azt a bemélyítést, amelyet az úttestben a kőpálya beépítése végett készítünk. A 2. ábra a kőpálya általános elrendezé-10 sét. A 3. ábra a rétegek elhelyezkedését. A 4. ábra a rétegek egymáshoz való viszonyát és egymásba való illeszkedését tünteti fel. 15 A kőpálya három rétegből áll: 1. Az alsó, 12—15 cm. vastag réteg a ragacsos sár consistenciájának állapotában elterítendő folyamkavicsbetonból áll, amely nem döngölendő, hanem csak el-20 egyengetve terítendő az útszekrénybe. 2. A második réteg zúzott kavicsszemek folyamkavicsbetonba ágyazott, egyetlen rétege, amely az alsó betonrétegbe, annak híg állapotában való elegyengetése után, 25 nyeles, kézi lapátok segítségével, úgy paskoltatik bele, hogy a zúzott kavicsszemek a betonba csak félig hatolnak be, másik feliik a folyamkavicsbetonból kiáll, úgyhogy a beton lekötése után a felszínen 30 érdes, egyenetlen felület keletkezik. 3. A harmadik réteg a legfelső, bitumenes, zúzott kavicsréteg, amely az alatta lévő érdes felületre mint „hideg" — vagy „meleg" — bitumenes eljárásokkal kezelt 35 0.2—30 mm. szemnagyságú, nagykeménységű, zúzott kavicsból álló réteg hengereltetik reá. A rajz 4-ik ábráján A—A sík jelenti a folyamkavicsbeton felszínét, mielőtt a 2. 40 alatti, zúzott kavicsszemek a folyamkavicsbetonba paskoltattak volna. Ha a 2. alatti zúzott kavicsszemeket a folyamkavicsbetonra szórjuk és azután bepaskoljuk, a zúzott kavicsszemek az (f) méretig hatolnak a folyamkavicsbetonba, a fo- 45. lyamkavicsbeton hígabb része pedig (c) méretig hatol fel. Az (f) plus (g) méret a zúzott kavicsréteg teljes vastagságát, a (h) méret pedig a bitumenes kavicsréteg azon legkisebb vastagságát jelenti, amely 50 a folyamkavicsbetonba ágyazott, zúzott kavicsszemek legfelső pontja felett, a kőpálya felszínéig még fennáll; a (b) méret a folyamkavicsbeton vastagságát a bepaskolás előtt, a (d) méret pedig a harmadik 55 réteg legnagyobb vastagságát jelenti. Az 1. alatti folyamkavicsbeton réteg előállítása nem okoz különös gondot. A betonhoz szükséges folyamkavics, homok és gyorsan kötő portlandcement a szoká- 60 sos méretarányban kevertetnek össze, anélkül, hogy akár a kavicsszem nagyságait, akár a homok szemnagyságait külön szortíroznunk kellene. A beton bővizesen, hígan öntetik ki az útszekrénybe. A be- 65-tontest elegyengetése után az úttest, minden 2—3 méter távolságban, megszakító sablon behelyezésével és kiemelésével, 0.5—1.0 centiméteres dilatációs hézaggal láttatik el. 70 A 2. alatt tárgyalt, érdes felület azzal a tulajdonsággal bír, hogy annak kiálló, zúzott kavicsszemei a 3. alatti bitumenes kavicsszemeket helyzetükben rögzítik. A 3. alatt tárgyalt legfelső 0.2—30 mm. 75 szemnagyságú, zúzott kavicsszemek az ismert „telítési", „keverési", „felületi kezelési" módszerekkel, „hideg" vagy „meleg" eljárásokkal, az addig ismert rendszerek szerint dolgoztatnak a kőpályába. 80